Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

112 Hileljogi Döntvénytár. vetélése nem üzletrészkövetelés és így az, alperesnek felszámolásba jutása ezt a követelést nem érinti. ¥ ¥ — Ez a jogelv folyománya annak az állandó gyakorlatnak, mely a biztosító szövetkezet és tagjai közötti biztosítási ügyletekből eredő követelésekre a biztosítási és nem a szövetkezeti jos szabályait alkalmazza. Dlár III. f. XXIV. 266. 1., III. f. XXVII. 114. 109. /. Noha az alapszabályok szerint az igazgatóság a szövetkezet cégét akként jegyzi, hogy legalább két tagja a céghez aláírását csatolja, és a nem írásban tett nyilatkozat jogérvényességéhez két igazgatósági tag együttes hozzájárulása kell, a gabonaraktári szervezési és üzletszabályok szerint pedig a szövetkezeti gabonaraktár ügyeit és üzletét a magtárt használó szövetkezet igazgatósága intézi és vezeti: mindez nem zárja ki, hogy az, igazgatóság saját felelősségére a gabonaraktár-üzletének vezetését általános és olyan kereskedelmi meghatalmazottra is bízhassa, aki cégjegyzési jogosultsággal nem bír, aki ügyleteket a szövetkezet terhére érvényesen köthet. — //. A teljesítésre történt felhívással, ami nem az eladókésedelmén, hanem a vevőnek szerződésből folyó jogán alapul, a vevő nem mond le arról a jogáról, hogy a felhívás sikertelenségével beálló késedelem esetén a késedelemből eredő kárának megtérítését követelje. A keresetnek vagylagosan a szerződés teljesítésére vagy kártérítésre, irányzása pedig csupán a vevőt illető választási jognak az eladó részére való átengedése abban az értelemben, hogy a késedelem folytán őt terhelő kötelezettségeknek a vevő kijelölése szerint a végrehajtásig egyikét vagy másikát teljesíthesse s ez az eladóra nézve semmiféle