Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

•104 Hiteljogi Döntvénytár. dást nem lehet szerezni. Ezek szerint nincs kizárva, hogy az adós a hitelezőket és a bíróságot a tárgyaláson vagyoni állapota felől — szabályszerű kereskedelmi könyvek hiányában is — megnyugtatóan tájékoztathassa, amely esetben a bíró az 54. §. 3. pontja alapján aligha fogja megtagadhatni az egyébként sza­bályszerűen létrejött egyesség jóváhagyását. Mindenesetre korai dolog ezzel a kérdéssel az ügy jelenlegi állásában vagyis a tár­gyalás megtartása előtt foglalkozni. A rendelet 14. §-a értelmében, amennyiben a rendeletből más nem következik, a bíró az egyességi eljárás egész folyamán hivatalból jár el és határoz. Ez a rendelkezés a felfolyamodási bíróságra is áll, mert az nincs az elsőbíróságra korlátozva. Ennek folytán a kir. tábla hivatalból vizsgálta, hogy az el­járást az elsőbíróság által felhozott — és a fent kifejtettek sze­rint nem helytálló — indokon kívül egyéb okból nem kell-e megszüntetni ? E szempontból megfontolás tárgyává tette azt a körülményt, hogy az adós nem jelent meg az egyességi tárgyaláson (37. §.) és hogy a kitűzendő egyességi tárgyalásra üzleti könyveit már az eddigi adatok szerint sem fogja magával vihetni. (38. §.) Az adós elmaradását ez esetben igazoltnak kell tekinteni, mert a tárgyalás előtt halasztási kérvényt adott be a bíróság­hoz, mely kérelemhez a hitelezők túlnyomó többsége is hozzá­járult. Az a körülmény pedig, hogy az adós szabályszerű üzleti könyveket nem fog a tárgyalásra magával vihetni, a kifejtettek szerint a netán létrejövendő egyesség jóváhagyásának föltétlen megtagadási okai közé nem tartozik, annál kevésbbé, mert az az 53. §. 2. pontjában említett lényeges eljárási szabálysértés fo­galma alá nem vonha'.ó. Ehhez képest az elsőbíróság végzését a rendelkező rész szerint meg kellett változtatni és az elsőbíróságot az eljárás folytatására kellett utasítani. * * = V. ö. Hitelj. Dtár X. 87. sz. esettel. 105. A csődtömeggondnok a hitelező ellen indíthat oly pert, melynek célja, hogy a hitelező által beje­lentett és valódinak el nem ismert követelése valót­lannak mondassék ki.

Next

/
Thumbnails
Contents