Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Hileljogi Döntvénytár. hó 15-ik napjáig terjedő időre igényelt kamatok tekintetében keresetével szintén elutasította; mert a fennebb kifejtettek szerint visszaható erővel nem bíró moratóriumi rendeletek későbbi intézkedései a felperest az 1914. évi aug. hó 15. napja előtt lejárt váltók tekintetében a fizetés végetti bemutatás alól fel nem mentették, a bemutatás elmulasztásának az állandó bírói gyakorlattal megállapított s a perindítást megelőzően lejárt kamatokra való igény megszűnésében nyilvánuló jogkövetkezményét tehát viselnie kell. Az ötödik moratóriumi rendelet 4. §-ának 18. pontja, a hatodik moratóriumi rendelet 4. §-a 18. pondjának II. tétele és a moratórium-feloldó rendelet 22. §-a értelmében a visszkeresetre jogosult hitelező a fizetendő részlet után számított váltódíjat abban az esetben is követelheti, ha a fizetés végett bemutatott papírt nem óvatoltatta. Ezekből a rendelkezésekből nyilvánvaló, hogy amennyiben a fizetés végetti bemutatás meg nem történt, váltódíj nem igényelhető. A fellebbezési bíróság ítéletének fennebb érintett ténymegállapítása szerint a kereseti váltók fizetés végett be nem mutattattak s így a fellebbezési bíróságnak a felperest, a váltódíj ekintetében elutasító ítéleti rendelkezése fedi az erre vonatkozóan irányadó jogszabályt, a felülvizsgálati kérelem tehát ebben a részében sem alapos. Helyesen fejtette ki a fellebbezési bíróság azt is, hogy az első- és a harmadrendű alpereseknek mint a köztük s a másodrendű alperes közt fennálló közkereseti társaság tagjainak a társasági viszonyból eredő kötelezettsége ennek jogi természeténél fogva lényegileg különbözik a kibocsátói s forgatói minőségükben vállalt kötelezettségüktől, nem támadható meg tehát sikerrel az a jogi következtetése, hogy az első- és harmadrendű alpereseknek mint társasági tagoknak is elmarasztalása iránt az alperesek érdemleges ellenkérelme után előterjesztett kérelem a meg nem engedett keresetváltoztatás tekintete alá esik. A fennebb megjelölt moratóriumi rendeleteknek az az intézkedése, hogy a kereset vagy visszkeresel fenntartása végett a törvény értelmében szükséges bemutatás mindaddig megtörténhetik, míg a bemutatásra rendelt határidő a tartozás fennmaradó hátraléka tekintetében is le nem telt, a második moratóriumi rendelet hatályba lépése óta a kereseti váltókra is kiterjed oly értelemben, hogy a felperes ettől az időponttól kezdődően a fizetés végetti bemutatásra kötelezve nem volt, aminek jogi folyománya az, hogy a kereset alapjául szolgáló váltókon alapuló egész tőkekövetelésnek kamatát az 1914. évi aug. hó 15. napjától számítva, a bemutatás meg nem történte dacára is igényel-