Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

74 Hiteljogi Döntvénytár. csupán az alperes köztörvényi felelőssége, nem pedig váltói kötelezettsége következhetik. Ezek szerint az alaptalan felülvizsgálati kérelmet el kellett utasítani. = V. ö. Hitelj. Btár III. 74.; VI. 2., 58., 150.; VIII. 47.; X. 9. számú esetekkel és jegyzeteikkel. 91. Igaz ugyan, hogy a cégbitorlásnak egyik önálló alkateleme az is, ha valaki üzlete megjelölésére valamely más cégszövegből vesz át és használ, bár be nem jegyzett toldatként a másik cég megjelölésére és felismerésére különösen alkalmas és jellemző toldatot; de nem lehet megállapítani a cégbitorlást akkor, ha alperes üzletének megjelölésére a aHerbária^ jelzőt már akkor évek óta használta, amikor felperes azt még cége szövegébe fel nem vette, amenynyiben a kifogásolt jelzőt, mint bejelentett posta- és távirdai címet használta, és ha a használt toldat az üzlet megjelölésére csakugyan alkalmas. A cégszövegbe toldatként fel nem vett, hanem csak postacímül használt kitétel cégbitorlásnak nem tekinthető. (Kúria 1915 dec. 15. Rp. IV. 4223/915. sz. a.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: Felperest keresetével elutasítja. indokok: Felperes, ki «Herbária gyógynövénykiviteli és behozatali társaság G. és társai)) cégszöveggel van bejegyezve, ezen cég használata iránti jogát azáltal látja sértve, mert alperes, noha cége D. F. cégszöveggel szerepel, üzletének megjelölésére a felperesi cégszövegben toldatként szereplő «Herbária» jelzőt is használja, amely a felek üzleteinek a közönség által való gyakori összetévesztésre ad alkalmat. Alperes szerint a cégbitorlás fenti ok miatt meg nem állapítható, mert eltekintve attól, hogy valamely cégtoldat egyes szavainak használata cégbitorlást nem képez, a «Herbária» jelzőt üzletének megjelölésére már felperest megelőzőleg használta, ezt