Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

66 Hiteljogi Döntvénytár. hogy íelperes azon az alapon, hogy az utóbb csődbe jutott váltóelfogadótól felvett fizetést ennek a jogcselekménynek a csődhitelezőkkel szemben való hatálytalanítása után visszaadta, az alperes ellen csak a végrehajtási eljárás folytatására nyert jogot, mert a csődtörvény 34. §-a alapján a felperes követelése abban az állapotában éledt fel újra, amelyben e követelés a közadós fizetése előtt volt s így felperes az újra hatályba lépett követelését nem szorgalmazhatja újra perrel, hanem csupán az abbahagyott végrehajtási eljárásnak újra folyamatba tételével. Mindezek alapján az alsóbíróságok helyesen utasították el felperest keresetével. * * = V. ö. Hitelj, Dtár X. 69. sz. esettel és jegyzeteivel. 85. A csődtörvény 27. §-ának utolsó bekezdésében meghatározott hat hónap nem anyagi joghatállyal bíró elévülési időfolyás, hanem a megtámadásra engedélyezett leghosszabb határidő, amelynek meghosszabbítása a feleknek megegyező akaratelhatározása alól elvonva nincsen, s azért az utóbb csődbe jutott adós és hitelezője érvényesen megállapodhatnak abban, hogy bekövetkezendő csődnyitás esetében a közadósnak a csődnyitást hat hónappal megelőző időben teljesített jogcselekményei is az egyéb törvényes előfeltételek fennforgása esetében megtámadhatók lesznek, annál is inkább, mert a hat hónap lefolyása, mint a megtámadást kizáró ok, a hitelező javára szolgál, aki ellenkező tilalom hiányában erről a kedvezményről le is mondhat. (Kúria 1916 jan. 12. Rp. IV. 5563/1915. sz. a.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A csődtörvény 27. §-ának utolsó bekezdésében meghatározott hat hónap nem anyagi joghatállyal bíró elévülési időfolyás, hanem a megtámadásra engedélyezett leghosszabb