Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)
56 Hiteljogi Döntvénytár. nyek súlya 2700 kilogrammal, illetve 1480 kilogrammal több volt, mint a bevallott súly, és ezen többlet után luvardíjkülömbözetként az említett összegek járnak. Ez a követelés a feladás idejében érvényes, 1910 január 1-iki üzl. szab. 70. és 71. §-ai alá tarlozik. Az utóbbi §. csak oly utánfizetés iránti követelésekre állapítja meg az egy évi elévülést, amelyek a díjszabás helytelen alkalmazásán, vagy az illetékek kiszámításánál előfordult hibán alapulnak. De a helytelen súlybevallás, amire a felperes a keresetét alapította, ha jelentékeny, rendszerint a feladó részéről elkövetett megtévesztés, vagy a feladó terhére eső súlyos gondatlanság folytán történik, ezt pedig az elévülés szempontjából nem lehet azonos tekintet alá venni oly követeléssel, amely a fuvardíjszámítás tévességén alapul. E szerint a jelen esetre az üzletszabályzat idézett elévülési rendelkezését sem a §. nyelvtani értelme, sem annak célja alapján nem lehet alkalmazni. Ennélfogva a kereseti követelésnek 76 K 40 f-nyi és 41 K 90 t-nyi része tekintetében az üzl. szab. 71. §-a szerinti egy évi elévülés szabálya nem nyer alkalmazást, és így az alperes elévülési kifogása a követelés ezen része tekintetében alaptalan. A felperes a keresetben az A) a. fuvarlevélre vonatkozóan még 152 K 80 f-t és 458 K 40 f-t, és a B) a. fuvarlevélre vonatkozóan még 83 K 80 f-t és 166 K 20 f-t, helytelen darabszám-bevallás és súlybevallás és kocsitúlterhelés alapján mint fuvardíj-pótlékot követelt. Ez a követelés az üzl. szab. 60. §. 1. c) és d) pontjában van szabályozva, és az erre vonatkozó elévülés a 60. §. 5. bekezdésében a fuvardíj kifizetésétől számított egy évben van megszabva. Ez a szabály nincs ellentmondásban az üzl. szab. 71. §-ának fentebb adott értelmezésével, mert a fuvardíjpótlékkövetelés a rendes fuvardíjkülönbözet többszöröse, és abból, hogy az ily bírságjellegű követelés egy év alatt elévül, nem következik, hogy a rendes fuvardíjból hiányzó összegre irányuló követelés is a kivételes rövid elévülés alá tartozzék. Minthogy pedig a kereset, mint az elsőbíróság helyesen kifejtette, a fuvardíj kifizetésétől számított egy év letelte után adatott be, ennélfogva helyes a másodbíróság álláspontja annyiban, hogy a követelésnek ez a része elévült. A mérlegelésért és számlázásért felszámított 3 K 70 f, 2 K 50 f, 2 K 30 f és 1 K 60 f összegeket a kir. Kúria a fuvardíjpótlék-követelés járulékaiként követelteknek tekintette. Ezek alapján a keresetnek 118 K 30 t tőkére és kamatára vonatkozó része tekintetében a rendkívüli felülvizsgálati kérelemnek helyt adva, a kereseti követelésnek ezt a részét el nem évült-