Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

Hiteljogi Döntvénytár. 45 36. Ha a részvénytársaság elsőbbségi kötvényeket nem mindjárt az alakuláskor, hanem csak később bocsát ki, az ezekre vonatkozó megállapodásokat is fel kell venni az alapszabályokba. (Budapesti tábla 1914 december 29. 4687/1914 V. sz. a. IV. p. t.) A budapesti kir. tábla: Az tlsőbíróság végzésének az elsőbbségi kötvényekről szóló intézkedésnek az alapszabályokba leendő felvételét kimondó neheztelt rendelkezését helybenhagyjaIndokok: Ha a részvénytársaság megalakulásakor elsőbbségi kötvényeket bocsát ki, akkor az ezek felőli megállapodások a KT. 150. §-ának 3. pontja értelmében már a tervezetbe, a 157. §. 7. pontja értelmében pedig az alapszabályokba is felveendők, sőt a 158. §. 5. pontja értelmében az a cégjegyzékbe is bejegyzendő és közzéteendő, ha pedig ilyen elsőbbségi kötvények nem mindjárt a megalakuláskor, hanem csak később bocsáttatnak ki a részvénytársaság által, akkor az ezekre vonatkozó megállapodások a KT. 166. §-ának 3. bekezdése értelmében a közgyűlés által állapítandók meg. Igaz ugyan, hogy a KT. nem tartalmaz kifejezett intézkedést abban a tekintetben, hogy az ezekre az utóbb kibocsátott elsőbbségi kötvényekre vonatkozó megállapodások is felveendők az alapszabályokba, azonban a törvénynek semmiféle intézkedéséből nem lehet arra következtetni; de nem is volna semmi elfogadható magyarázata annak, hogy a megalakulás után (később) kibocsátott elsőbbségi kötvények lelől másként kívánt volna intézkedni, mint az alakulással egyidejűleg kibocsátottakról, de meg másfelől a dolog természete és a kereskedelmi forgalom biztonsága egyenesen megköveteli azt, hogy az alapszabályokba mindaz felvétessék, ami a részvénytársaságnak, különösen harmadik személyekkel szemben való jogviszonyai szempontjából különösebb fontossággal bírhat és a iennlorgó esetben kétségtelenül bír is; mert az elsőbbségi részvények egyrészről rendszerint közforgalmi értékpapírokat képeznek, de másfelől az elsőbbségi kötvények, mint voltaképpeni adósleveleknek kibocsátása a részvénytársaságokra nézve kétségtelenül nemcsak akkor képez igen fontos körülményt, amikor a részvénytársaság az alakulással egyidejűleg bocsát ki ilyen kötvényeket, hanem akkor is, ha ezt későbben teszi és ezáltal később válik a kibocsátolt kötvények névértéke