Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

28 Hileljogi Döntvénytár. tudott elérni, nyilvánvaló, hogy a 2°/o engedmény nem volt egyedül a fizetési módozattól függő egyszerű pénztári kedvezmény, hanem oly különös előny, amelynek célja a vételár csökkentése volt. (Budapesti kir. tábla felülvizsgálati tanácsa 1914. G. 340. sz. a. 22. A fellebbezési bíróság a budapesti kereskedelmi és iparkamara értesítése (1912 D. 1122/4) alapján jogszabály megsértése nélkül foglalta el azt az álláspontot, hogy tüzifakereskedelemben kereskedők közt való ügyletnél prompt fizetés kikötése esetén a fizetésnek az árú átvétele után 8—14 napon belül kell történnie. Az A) alatt csatolt kötlevélnek az a kifejezése; «fizetés prompt átvétel után készpénzben^ nem foglalja magában a fizetési határidőnek ennél szűkebb keretre szorítását. (Budapesti kir. tábla felülvizsgálati tanácsa 1914. G. 333. sz. a.) 23. A KT.-nek a vételről szóló rendelkezései az átvétel kifejezést kétféle értelemben használják. A KT. 345. §-ában a szerződési s illetve törvényi kellékeknek megfelelő árú elfogadása iránt a vevőt terhelő kötelezettséget jelenti ez a kitétel, ellenben a KT. 346., 349. §-aiban azt az időpontot jelenti, amikor a vevő abba a helyzetbe jut, hogy a más helyről küldött árú felett ténylegesen rendelkezhetik s az idézett §-okban meghatározott jogfentartó lépéseket megteheti. A helykülönbségi vételnél tehát a rendeltetési hely a mérvadó. Mihelyt viszont az