Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)
Hileljogi Döntvénytár. 23 jelentéseivel oszlatta el, hogy amennyiben az ő működéséből, az idegen tőkének általa javasolt felhasználásából és az életbiztosítási üzletág bevezetéséből a felperesre bármely kár háramolnék, valamint ha a leiperes az adókedvezmény elvesztéséből károsodnék, a kárért úgy erkölcsileg, mint anyagilag felel, az adót megtizeti. Megállapítható az is, hogy habár a felperes az első évlársulat felszámolásához szükséges pénzforrás hiányában kényszerhelyzetben volt, az igazgatóság az alperesnek azon több ízben tett nyilatkozataiban megnyugodva, ama leltevésben lépeit a s-i takarékpénztárral folyószámla-viszonyba s vezette be az életbiztosítási üzletágat, hogy az adókedvezményt a felperes el nem veszti. Abból, hogy alperes a felperes üzletvitelére és képviseletére jogosított igazgatóság ülésein lette nyilatkozatait, melyeket az igazgatósági tagok megnyugvással tudomásul vettek s abból, hogy az igazgatóságot a pénzügyi műveletek keresztülvitelénél alperes nyilatkozatai irányították s ezeknek megtelelőleg létesítették a s-i takarékpénztárral az alperes által javasolt alapszabályszerű összeköttetést, következik, hogy a felperest képviselő igazgatóság az alperes kötelező nyilatkozatát elfogadta és úgy e tekintetben felperes és alperes közt kétoldalú szerződéses megállapodás létesülvén, alperes kötelező nyilatkozatának tartalma szerint a felperes irányában joghatályosan le van kötelezve. E kötelem tartalmának vizsgálatánál a kir. törvényszék úgy találta, hogy alperes csupán arra nézve vállalt felelősséget, hogy a felperesre a pénzügyi műveletekből s ezek foljtán az adókedvezmény elvesztéséből netán háramló kárt lógja megtéríteni, azt azonban, hogy alperes a telperes netáni károsodására való tekintet nélkül a kivetendő adót minden körülmények közt feltétlenül kötelezte megfizelni, felperes nem bizonyította, mert t.lperes nyilatkozata csakis aképen értelmezhető, hogy alperes a felperes károsodása miatt aggódó igazgatóság megnyugiatása végett az adó megtérítését csakis azon esetre igérte, ha felperes az idegen tőke igénybevétele s az életbiztosítási üzletág bevezetése folytán az adókedvezmény elvesztésével ténylegesen károsodnék. Minthogy pedig ezek szerint alperes csakis azon esetre tett kötelező ígéretet a felperes ellen kivetendő adó megtérítésére, ha az a s-i takarékpénztárral létesített összeköttetésből s az életbiztosítási üzletág bevezetése folytán tényleg kárt szenvedett, alperes a kereseti adóösszegben csakis akkor marasztalható, ha leiperes kimutatja, hogy a fent említett pénzügyi művelelek következtében a kereseti adóösszeg erejéig károsodott. Felperes azonban csak azt állítja, hogy a kereseti adóössze-