Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

Hiteljogi Döntvénytár. 3 Indokok'. Felperes beismerte, amint azt alperesek vitatták, hogy a kereseti váltót a kelet és lejárat tekintetében kitöltetlenül kapta a kereseti váltó elfogadójától s hogy azt az átvételkor lejárati nappal nem látta el s hogy a lejárali napot maga a felperes utóbb töltötte ki. A védekező alperesek a per folyamán maguk sem állították azt, hogy a kereseti váltó átadásakor köztük és a felperes között a lejárat tekintetében bármitéle megállapodás jött volna létre, hanem azt vitatták, hogy a megállapodás V. J. elfogadó és a felperes között jött létre akként, hogy a kereseti váltó egy hónapra, vagyis 1912 évi június hó 12. napjáig lesz meghosszabbítva, amit bizonyít szerintük az a tény, hogy a felperes pénzintézet által kiállított és 27. alatt csatolt jegyzékben a váltó lejárati ideje 1912. évi június hó 12. napjára van megállapítva és hogy a kamat is ezideig lett fizetve a kereseti váltó átadásakor. Ezekbó'l a körülményekből azonban nem vonható okszerű következtetés arra, hogy a felek között a lejárat tekintetében az a megállapodás jött volna létre, hogy a kereseti váltó lejárati ideje 1912. évi június hó 12. napja legyen, mert a kamatfizetés csak azt vonja maga után, hogy a váltóbirtokos addig az időig, amíg a kamatkövetelésére előzően kielégítést nyert, ez időpontnál előbbre eső lejárattal a váltót ellátni nem jogosult, maga a leszámítolási jegyzékben kitüntetett nap pedig egyéb bizonyíték hiányában lejárati megállapodást nem bizonyít. Minthogy pedig az alperesek a lejárati napra vonatkozó megállapodást más bizonyítékokkal nem igazolták és a per során felhívott tanúkkal sem kívánták a kérdőpontok tanúsága szerint bizonyítani azt, hogy köztük és a felperes között megállapodás jött volna létre a lejárat tekintetében, nyilvánvaló, hogy a felperes a VT. 93. §-a értelmében jogosítva volt a kereseti váltót az azon lévő lejárati nappal kitölteni. Ezekhez képest, minthogy az alperesek kifogásai alaptalanok, mindkét alsóbíróság ítéletét megváltoztatni, a sommás végzésnek e részében hatályában tartásával az alpereseket a VT. 12. és 91. §-ai alapján a kereseti tőkének és kamatának és mint pervesztes feleket az 1868: LIV- tc. 251. §-a alapján a perbeli és sikeres fellebbezési költségnek fizetésére kötelezni kellett. * * = V. ö. Hitelj. Dtár I. 71., 105., III. 53., 151., IV. 117., 199., VI. 29., 74., VII. 34., 177., 198., VIII. 60., 164. sz. esetekkel és jegyzeteikkel. i*