Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

Tartalommutató. XXI Lap vissza nem kapta és annak az azonosságáról meg nem győződött, a vételárelőleget visszafizetni nem tartozik. Az eladónak az az eljárása, hogy a visszaküldött árút utánvétellel terhelte, amellyel a vevőt az árú feletti szabad rendelkezésben megakadályozta, ugyanolyan joghatállyal bir, mintha a rendelkezésre bocsátástól elállott volna 192 127. A kereskedő azt az árút, amelyet neki megrendelés nélkül küldenek, a szállítás alapjául szolgáló jogügylet hiányában annak, aki neki az árút küldötte, rendelkezésére bocsátani nem tartozik és így a rendelkezésre bocsátás elmaradása a vitás vételi ügylet hatályosságát nem dönti cl. De bizonyítja a vétel joghatályos létrejöttét, ha a vevő az eladó számlakövetelését saját könyveibe is bevezeti 203 158. Ha a vevő a gépet (mótor) rendelkezésre bocsátotta és kijelentette, hogy szerződésileg biztosított kicserélési jogával élni kíván: a gépnek korlátolt használatbantartása, melyet az eladó a kicserélés által bármikor megszüntethetett, a rendelkezésre bocsátás hatályát meg nem szüntette 250 190. A vételi ügyletnek részletekben való teljesítése esetében az a vevő, aki a korábbi szállítmány minőségi hiánya miatt kifogást nem tett, az ugyanilyen vagy még csekélyebb hiányban szenvedő későbbi szállítmányt sem kifogásolhatja 302 21l>. I. A rendes üzletkezelés módja az üzletek különbözősége szerint különböző Lévén, az illető üzlet rendes viszonyai jönnek figyelembe abból a szempontból, hogy rendes kezelés mellett, mely idő alatt lehet és kell az árút megvizsgálni. Helyesen vétetett figyelembe, hogy a vevő nagykikindai építész, aki az árút egy törökbecsei építkezéshez Törökbecsére, tehát nem üzleti telepére szállíttatta, mert ezek a körülmények a vevő üzlete rendes menetéhez és az ily vállalkozói üzletek menetében általában a rendes üzletmenethez tartoznak és az üzlet kezelésére befolyással vannak, nem pedig a vevőnek olyan személyes körülményei, amelyektől a rendes üzleti kezelés független. — II. A rendes üzletkezelés kívánja meg, hogy az átvevő oly megbízottat küldjön a vasúti állomáshoz az árú átvétele végett, aki az árú kikötött minőségét ismeri és aki megítélni tudja, hogy az árú annak vagy a középminőségnek megfelel-e, mert különösen oly esetben, amikor jelentékeny mennyiségű árút kell átvenni, a rendszerinti üzletkezelés az árúnak a vevő telepén, nem pedig a vasútállomáson való megvizsgálását kívánja 349 Vevőjkésedelme. ? 12. Vevő a vételár fizetését megtagadván, eladó elállási jogát gyakorolta azáltal, hogy a kapott foglalót és vételári előleget visszaküldte és a vevő azt felvette. Az eladó elállása után a vevőnek az a cselekménye, hogy kárkövetelési jogát fentartotta, az eladóra joghatályos nem lehet 19 74. Az eladó a vevő rovására eszközölt kényszer-eladásból csak úgy érvényesíthet követelési igényeket, ha a vevőt az árú átvételében, vagy a vételár megfizetésében (KT. 351., 352. §-ok) késedelem terhelte. A késedelem fennforgásának elbírálásánál azonban az is vizsgálandó, hogy az eladó részéről a megkísérelt teljesítés szerződésszerű volt-e? 105