Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

Tartalommutató. XVII Lap 41. A KT. 299. §-a szerint csak a kereskedő által az ö üzleti körében történt elzálogosításnak van az a joghatálya, mely szerint az elzálogosított ingókra korábban szerzett tulajdonjog a jóhiszemű zálogszerző hátrányára nem érvényesíthető: az üzleti körben történt elzálogosítás alatt azonban — figyelemmel a KT. 301., illetve 302. §-aiban foglaltakra is — csak a kereskedelmi ügyletből eredő követelés biztosítására szolgáló zálogjognak a megalapítása érthető; már pedig az adóvégrehajtási zálogolással biztosított községi pótadókövetelés nem kereskedelmi ügyletből eredő követelés 50 101. I. Ha pénzintézet önmaga által kiállított betétikönyvet ad át a hitelezőnek harmadik személlyel szemben a jövőben keletkező követelései biztosítására: ezzel lényegileg zálogszerződés jön létre. Az a körülmény, hogy a pénzintézet tulajdonjogát fenntartotta, semmiféle jogi jelentőséggel nem bir, mert a betétkönyv kiállítója a betétkönyvnek kiszolgáltatásával a betétkönyv jogszerű birtokosával szemben adóssá válik s így ő mint adós egyszersmind nem jelentkezhetik hitelezőként, mert a tulajdonjog fenntartása a betétkönyvnél csak ezzel a hatállyal bírhat. — II. A zálogbirtokos azzal a cselekményével, hogy a zálogtárgyat a zálogbaadónak menthető tévedésből visszaadta, elveszti ugyan abbeli jogát, hogy követelése erejéig magát a zálogtárgyból kielégíthesse, de nem veszti el a zálogbaadó ellenében személyes követelési jogát, hogy a tévedésből visszaadott zálogtárgy értékének megfelelő pénzbeli szolgáltatás teljesítését követelhesse, mert különben a zálogbaadó a zálogbirtokos tévedése folytán ennek rovására alaptalanul gazdagodnék 148 102. Ha a zálogjog érvényesítése iránt indított alapperben pervesztes felperes a zálog tárgyát az alapperben megállapított tényekre alapított jogerős Ítélet folytán adta ki: a perújítást keresettel nem utasítható el abból az okból, mert a zálogtárgy nincs birtokában 150 Ajánlat. 42. I. Annak, hogy az ajánlat vevője az elfogadó nyilatkozat elküldésével az ajánlat késedelmes megérkezése miatt, tehát hibáján kívül késett el, az ajánlattevő joga szempontjából (KT. 315. §-ának első bekezdése) jelentősége nincs. — II. Ha az eladó az újabb sorsjegyet, — mint még ki nem sorsoltat, — a folyamatban volt sorsolásban való részvétel céljából ajánlotta és a sorsjegyet még az ajánlat elfogadása, tehát az ügylet megkötése előtt kihúzták és így az a játékban már részt nem vehetett, az az ügylet az ajánlatban foglalt feltételezés megszűnte okábil létre sem jöhetett 52 Teljesítés ideje. 22. A fellebbezési bíróság a budapesti kereskedelmi és iparkamara értesítése (1912D. 1122/4) alapján jogszabály megsértése nélkül foglalta el azt az álláspontot, hogy tüzifakereskedelemben kereskedők közt való ügyletnél promt fizetés kikötése esetén a fizetésnek az árú átvétele után 8 — 14 napon belül kell történnie. Az A) alatt csatolt kötlevélnek az a kifejezése; «fizetés promt átvétel után készpénzben* nem foglalja magában a fizetési határidőnek ennél szűkebb keretre szorítását 28 126. Ha a teljesítés a napnak bizonyos időszakára köttetik ki, annak az ily kikötések értelmezésére irányadóul szolgáló magánjogi szabályok szerint, melyek a kereskedelmi törvény 328. §-ában tételes kifeHiteljogi Döntvénytár. IX, b