Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

ffileljogi Döntvénytár. 107 a megvolt tárgyat átvehesse. Addig tehát, míg ez meg nem történik és amennyiben a vevőt késedelem nem terheli, a Kt. 342. és 344. íi-ai rendelkezésének egybevetéséből következik, hogy a veszély, arai a vétől tárgyát baleset mialt éri, az eladó által viselendő. K-íria G. 180 1899., 137 1898. Magyar Dlár [X. 148. Ha a teljes kocsirakományban feladott árú berakását a feladó végzi, akkor a vasút a feladásnál a berakott kocsit veszi át, a berakás módját a vonat biztonsága szempontjából ellenőrizheti ugyan, de erre sincs a feladóval szemben kötelezve, hanem a feladónak magának kell a szükséges intézkedéseket megtenni, hogy a rakomány szállítása közben kárt ne szenvedjen; amellett pusztán a feladó belátásától függ, hogy az árú természeli minőségéhez képest előnyösebbnek tartja-e a kocsi ablakait elcsukni, vagy nyitva tartani. Arra nincs törvényes vélelem, hogy valamely tényből a berakás hiányosságára kellene következtetni. (Budapesti kir. tábla 1915 február 15. G. 1372 1914. sz. a.) A budapesti kir. tábla felülvizsgálati tanácsa: A kir. tábla a felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. indokok: Az irányadó tényállás szerint a kereseti küldemény egész kocsirakomány árú voll, s a feladó gondoskodott a berakásról, a kocsi ablaka az árú megérkezésekor nyitva találtatott, s a kocsiban elhelyezett vaslemezek a kirakásnál nedvesek voltak, annak következtében megrozsdásodtak. Téves az a panasz, mintha a fellebbezési bíróság arra utalt volna, hogy felperes kárigényét az ablak nyitvamaradásából származtatja. Ily kijelentés a megtámadott ítéletben nem foglaltatik, a fellebbezési bíróság csak mint ténybeli adatot emelte ki, hogy a felperes előadása szerint is a nyitott ablakon át áztak meg a vaslemezek. De nem is lényeges, hogy a felperes a szóban forgó ténykérdésben mit állított, mert ha az ablakok nyitva hagyása a feladó hibája volt s a berakás hiányosságának minősítendő, akkor nem szükséges azt megállapítani, hogy a kár tényleg az ablakok nyitvahagyásából származott, hanem az Üzl. szab. 86. §. 2. pontjában felállított vélelemnél fogva csak azt kell vizsgálni, hogy a