Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

Tartalommutató. XI Lap helyzetbe, hogy a társaság tagjának magánvagyonától követelhessen kielégítést, ezt megelőzőleg az egyes tag a hitelezővel szemben a sortartás kifogását teheti. Következéskép a társasági taggal szemben a társaság elleni követelés elévülése csak a társasági csőd befejezésével veszi kezdetét 236 179. Az a társtag, ki a rossz pénzügyi viszonyok ismeretében vállalkozott rövid határidő alatt kölcsön szerzésére, a kölcsönszerzés lehetetlenségével nem védekezhetik és annak következményét, hogy a szükséges tőkét elő nem teremtette — t. i. a társasági szerződés felbontását — viselni tartozik 285 180. A társtagnak az a kijelentése, hogy a kivált társtagot az üzletből származó semmiféle kötelezettség nem terheli, e társtag kötelezettségének az üzleti tartozások bármily részére korlátozott fenntartását teljesen kizárja 286 181. A képviseleti joggal egyedül felruházott társtag által stornirozott ügyletnek e társtag akarata ellenére újból való hatálybaléptetése nem oly megállapodás, mely a közkereseti társaság üzlete folytatásához rendszerint tartoznék. A képviseleti joggal nem bíró társtagnak ily megállapodás létesítésére tehát akkor sincs jogköre, ha őt az üzletvezetési jog megilleti 288 204. A betéti társaság kültagja a társaság részéről vállalt váltói kötelezettség alapján saját személyében csak a KT. 139. §-a korlátai között vonható perbe 339 Részvénytársaság. Alapítók^ felelőssége. 182. A K. T. 160. §-ának 2. pontjában foglalt rendelkezésből az következik, hogy ha a részvénytársaság létesül és a nevében kötött ügyletet jóváhagyja, akkor azok, akik nevében eljártak, a felelősség alul szabadulnak 290 Elsőbbségi kötvény. 36. Ha a részvénytársaság elsőbbségi kötvényeket nem mindjárt az alakuláskor, hanem csak később bocsát ki, az ezekre vonatkozó megállapodásokat is fel kell venni az alapszabályokba 45 Alaptőke felemelés. 100. Az oly részvényjegyzés, mely az alaptőkének bizonyos összegre felemeléséhez köttetett, hatálytalan, ha az alaptőkefelemelés a kikötött összegre nem sikerült 146 199. Oly esetben, mikor nem a részvénytársaság alapításáról, hanem a már létező társaság alaptőkéjének felemeléséről van szó, a KT. 150., 151. és 154. §-ai rendelkezésének mellőzése az aláírás érvénytelenségét feltétlenül nem vonja maga után s ily esetben a rész vényaláírásból származtatott fizetési kötelezettség teljesítésének alapföltétele csak az, hogy a részvénykibocsátás a maga egészében eredményes legyen, ami fennforgónak tekintendő •ekkor, ha a kibocsájtott új részvények tényleg elhelyeztettek 332