Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

88 Hiteljogi Döntvénytár. 64. Egész konfekcióárú-raktár eladása esetén nem ütközik a szerződéses és kötbérrel biztosított versenytilalomba, ha az eladó a visszamaradt és a fizetési zavarokba jutott vevő által felhívás dacára át nem vett árúkból két felöltőt üzletében elárusított. (Kúria 1914 nov. 26. 474 1914. v. sz. a. IV. p. t.) A beszterczebányai kir. törvényszék: A keresetet elutasítja. Indokok: Megállapítja a törvényszék, hogy telperes ellen a csőd megnyitva nem lett. Tény az, hogy alperes eladta felperesnek a tő- és fióküzletében található összes férfi - konfekciói s a berendezést 6000 K értékben. Alperes arra kötelezte magát, hogy T. és J. területén saját most fennálló üzletén kívül 1911-től 6 évi időtartam alatt divat- és rőfösárú üzletet vagy fiókot, illetve a szakmába vágó bármely kereskedést nem nyit, ilyen üzletben, kivéve a fennálló saját üzletét, sem közvetlenül sem közvetve részt nem vesz s a íenti idő alatt saját üzletében férfi- és fiúkonfekció eladásával foghlkozni nem fog; ha pedig e kötelezettségét megszegné, kötelezte magát felperesnek'tekintet nélkül arra, okozott-e ezáltal felperesnek kárt vagy sem, 3000 K kötbért megfizetni. Felperes keresetét arra alapítja, hogy alperes a fenti tilalmat megszegte, mert üzletében nemcsak férfi- és fiúkonfekciót tart, hanem azt árusítja is, s így felperesnek a 3000 K kötbért lefizetni köteles. Alperes beismeri, hogy a vételből származó árú egyrésze visszamaradt üzleiében, de annak átvételére felperest felhívta, de mivel felperes ezen árúk átvételében késedelmeskedett s mert időközben fizetési zavarokkal küzködölt, joga volt neki, hogy ezen árú egy részét értékesítse. Tagadta, hogy új árút rendelt volna s hogy annak eladásával foglalkozik s így a versenytilalom ellen vételt volna. A kéréseiét el kellett utasítani a következő okokból: A tanúk igazolták, hogy a felperes által eszközölt utolsó árú átvétele után megmaradt alperes üzletében konfekció árú és hogy felperes cégvezetője kijelentette, hogy a hátralékos árú átvételére ráér. Igazolva van tehát, hogy felperes a visszamaradt árút is megvette s azt átvenni köteles volt. Igazolva van az is, hogy az A) a. szerződés megkötése után fizetési zavarokkal küzdölt fel-