Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

Hiteljogi Döntvénytár. megszüntetett szövetkezet volt tagjai az üzletrészeikre befizetett összegeket visszakapják, még akkor is, ha azt a szövetkezeti viszony alapján visszakövetelni joguk esetleg nem volna. Az ily szerződés tehát nem a szövetkezeti viszonyra fenálló törvényes szabályok, hanem a harmadik személyek javára kötött szerződések szabályai alapián bírálandó el. (Kúria 1915 január 27. 1148/914. v. sz. a. IV. p. I.) A kii". Kúria: A másodbíróság ítéletét helybenhagyj;). Indokok: Az A) alatti szerződésnek az a része, mely szerint Komárom város, egyik ingatlanának a k.-i faiparosok hitelés termelő szövetkezete, mint az Országos központi hitelszövetkezet tagja módosított új cége alatt perbevont, jelen perbeli alperes részére történt eladása alkalmával, alperessel mint vevőféllel szemben, a saját részére megállapított vételáron íelül azt is kikötötte, hogy a nevezett szövetkezet a volt tagjai által a szövetkezet fenállása óta befizetett összes üzletrészeket, amenyiben azok még vissza nem fizettettek volna, három hónap alatt vissza fizetni fogja, ebben a részében harmadik személy javára kötött szerződés, mert annak célja a város részéről nyílván abban a gondoskodásban ismerendő lel, hogy a felszámolását megszüntetett szövetkezet volt tagjai az üzletrészeikre befizetett összegeket visszakapják, még akkor is, ha azt a szövetkezeti viszony alapján visszakövetelni joguk esetleg nem volna. Felpereseknek tisztán az A) alatti szerződésre alapított keresete tehát nem a szövetkezeti viszonyra fentálló törvényes szabályok, hanem a harmadik személyek javára kötött szerződések szabályai alapján volt elbírálandó. Ezeket előrebocsátva és mellőzve az alsóbíróságoknak a KT. 237. §-ával kapcsolatban felhozott indokait a kir. Kúria a másodbíróság ítéletét a benne felhozott többi indokok alapján és azért hagyta helyben, mert az a kérdés, hogy az igérettevő érvényesen kötelezle-e magát a vele közvetlenül szerződő féllel szemben, a harmadik személyek javára kötött szerződéseknél is vizsgálandó ugyan, ha erre nézve vita merül fel, az alperes érvényes kötelezése azonban az adott esetben kétségtelen, mert a kir. Kúriának 44/1914. szám alatt kelt rendelvénye folytán beszerzett hiteles cégjegyzékkivonatból kitűnik, hogy az alperes cégjegyzése akként történik, hogy legalább két tagja az igazgatóságnak az irott vagy nyomott céghez saját aláírását csatolja, az A) alatti pedig az ennek megfelelő cégaláírással, melynek valóHiteijogi Döntvénytár. IX. (i