Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VIII. kötet (Budapest, 1915)

Hiteljogi Döntvénytár. 5 sítésére, ha a részvények ilyen átruházása valamely visszaélés keresztülvitele, vagy valamely jognak kijátszása céljából történt. — //. A közgyűlésen való elnökléssel, — amennyiben az nem az igazgatóság valamely tagjára van bízva — csupán részvényes bízható meg. (Kúria 1913 november 28. 217/1943. v. sz.) A debreceni kir. tábla: Az elsőbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Felperes a takarékpénztár azon közgyűlési határozatát támadja meg, mellyel a titkár és egyúttal ügyész felmentése és állásának betöltése céljából rendkívüli közgyűlés egybehívása rendeltetett el. Alaki szempontból azt panaszolja, hogy a határozat az alapszabályok kijátszása mellett jött létre oly módon, hogy egyes részvényesek az alapszabályokban meghatározott szavazatoknál több szavazatot gyakoroltak olyképpen, hogy a megengedett húsz szavazathoz szükséges részvényt meghaladó részvényeiket színlegesen másokra ruházták át és azokat, akikre a részvények ily színlegesen átruháztattak, a megtámadott határozat alapjául szolgáló indítványra leszavaztatták. % J Kétségtelen ugyan az, hogy a midőn az alapszabályok a részvényesek akarata érvényesítésének korlátot szabnak olyképpen, hogy a részvényes a közgyűlésen való szavazati jogát nem összes részvényei, hanem azoknak csupán bizonyos meghatározott száma után gyakorolhassa, az alapszabály kijátszását jelenti az, ha egy vagy több részvényes részvényeit, vagy azok bizonyos számát színlegesen egyedül azon okból ruházza ál harmadik személyre, hogy az azok által leadandó szavazatok útján az alapszabályokban megengedett szavazatnál több szavazati jogot gyakoroljon és ennek folytán azon egyéneknek ily módon leadott szavazata érvényesnek nem tekinthető. Egymagában azonban az, hogy valamely határozat meghozatalánál ilyen szabályellenes szavazatok is érvényesíttettek, a határozat megsemmisítésére még nem vezethet, hanem a megtámadás sikerének biztosítása végett ki kell mutatni azt is, hogy a határozatnak többsége az ilyen érvénytelen szavazatokból került ki. A per adataiból megállapítható, hogy érvénytelen szavazatul 36 szavazat tekinthető, az indítványra 636, ellene pedig 59 szavazat esett, nyilvánvaló tehát ebből, hogy még azon esetben is, ha a 36 érvénytelen szavazat mind az indítvány mellett adatott