Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VIII. kötet (Budapest, 1915)

xxx Tartalommulató. Lap volt-e győződve a fizetések megszüntetéséről, hanem egyedül attól, hogy a kielégítés elfogadása idején tudomása volt-e arról, hogy a közadós fizetéseit megszüntette és ezért a hitelezőnek a fenforgott tényekből és nyilatkozatokból levont egyéni véleménye az adós fizetőképességének a fenforgására tekintetbe nem vehető .... _ _ 89 46. A csődbíróság előtt indítóit megtámadási perre a csődbíróság is ille­tékessé válik, ha ellene kifogás nem tétetik _ 92 111. A közadós a tulajdonát képező váltót a csődnyítás után adta át alperes­nek. A tömeggondnok keresetében ezt a jogcselekményt a Cs. i. 27. §-ának 2. és 28. §-a alapján támadta meg, válaszában követelését a Cs. T. (>. §-ára alapította. Kimondatott, hogy mindkét jogalap az előbbi állapotba visszahelyezést és a csődtömegből elvont vagyon visszajutta­tását célozván, jogalap változtatás nem forog fen_ . .„ „. 186 113. A csődtömeggondnoknak a csődlömeg képviseletében, a csődválaszlmány által utólag jóváhagyólag tudomásul vett az az eljárása, hogy az alperes által foganatosítani kívánt végrehajtási árverés meglartását s ezzel esetleg nagyobb kiadást elkerülendő alperes követelését kifizette, a végrehajtás útján kieszközölt kényszer folyománya volt, és így jogilag ez a fizetés önálló jogügylet természetével nem bír; a lömcggondnok­nak ez a cselekménye tehát — bár az a csődnyitás után kövelkezett is be — a megtámadási jog érvényesítésének útjában nem áll 189 114. A megtámadási kereset elutasítandó, ha a felperesként fellépő ügyvéd bírói leihívásra tömeggondnoki minőségét nem igazolta és a megtáma­dott jogcselekményre vonatkozó jegyzőkönyvet és bekebelezést elrendelő végzést be nem csatolta 190 133. Az a körülmény, hogy a hitelező már évekkel előbb a közadós adós­leveleinek birtokában volt, mégis azok alapján sem a követelés behaj­tását, sem annak biztosítását évekig nem szorgalmazta, ellenben mi­kor a közadós fizetéseit már kétségtelenül megszüntette, közadós által összes követeléseire nézve bekebelezésre alkalmas új kötelezvényt állít­tatott ki és annak kiállítása után követelését nyomban zálogjogilag biz­tosíttatta, szintén támogató adatul szolgál arra nézve, hogy a fizetések megszüntetéséről a biztosítás szerzésekor már tudott _ .... 221 134.1. A megtámadhatóság szempontjából a bejegyzett és be nem jegyzett kereskedők közölt különbség nem tehető. — II. A megtámadási jog gyakorlását nem zárja ki, hogy a megtámadott hitelező követelése tör­vényes elsőbbséggel bir, mert a csődeljárás során jelentkezhetnek oly hitelezők is, akiknek követelése még ezt is megelőzi .... 222 143. Az a körülmény, hogy a kereskedő az ellene valamely lejárt követelés­nek behajtása céljából elrendelt végrehajtásnak foganatosítását eltűri, okszerű következtetést enged ugyan arra, hogy fizetéseit megszüntette s hogy erről a végrehajtást foganatosító hitelezője tudomással bírt; nem nyerhet azonban ez a jogszabály alkalmazást olyan esetben, amikor a kereskedő lejárt tartozását az ellene elrendelt végrehajtás foganatosítá­sának mellőzésével, tehát oly időben fizeti ki, midőn a kiküldött végre­hajtó csak a végrehajtást rendelő végzést kézbesítette és a jegyző­könyvben a végrehajtást számította fel .... ~ .... 233 144. Olyan tiltó törvény nincsen, amely a tömeggondnokot, bár a megtáma­dott követelésre nézve felperesként fellépni nem tartozik, elzárná attól, hogy a megtámadott követelés valótlanságának megállapítása végett perrel felperesként fel ne léphessen.... „ _ .... 234 171. Az a körülmény, hogy az alperes a közadóstól zálogul kapott érték­papírok kiszolgáltatása ellenében vette fel az adott kölcsön hátralékos részét, az eszközölt kölcsön visszafizetésének megtámadhatását rendszerint ki is zárja... „ _ ._ — ~ .... 288

Next

/
Thumbnails
Contents