Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VIII. kötet (Budapest, 1915)
Hiteljogi Dónivénytá r. 28Ü okból nem mehet teljesedésbe, mert ily esetben a bánatpénz iránt való igény érvényesítésének még akkor sincs helye, ha a szerződés teljesítésének 'akadályául a bánatpénz fizetésére kötelezett fél hibája szolgált. (Kúria 1914 május 26. 992/913. v. sz. a. IV. p. t.) A budapesti kir. tábla: Felperest keresetével elutasítja. indokok: Az A) a kötlevél szerint alperes megvette felperesnek kereskedését 3200 K-ért s kötelezte magát, hogy 1909 nov. 20-ig 1000 K foglalót fog lefizetni felperesnek s a bolti árút beszerzési áron átveszi. Az üzlet átvétel határnapjául 1909 nov. 25-ike tűzetett ki s kötelezte magát alperes arra is. hogyha az ügylettől visszalépne, 3000 K bánatpénzt fizet felperesnek, végül megállapíttatolt az is, hogy ha a háztulajdonos az üzlet átvételéhez beleegyezését nem adná, az ügyletre vonatkozó megállapodás érvénytelenné válik. Felperes az alperest a 3000 K bánatpénz megfizetésére kéri kötelezni, mert az alperes azzal, hogy az 1000 K foglalót a megállapodott időben le nem fizette, sőt meg nem jelent arra a határidőre, amikorra a háztulajdonossal az üzlethelyiség to • vábbi bérletére vonatkozó bérleti szerződés megkötése kitűzetelt. az ügylettől elállott. Alperes az 1000 K foglalót a kitűzött időig nem fizette meg, sőt nem jelent meg a háztulajdonosnál sem a bérleti szerződés megkötése végett, hanem ehelyett felpereshez a C) a. levelet írta, melyre felperes sürgönnyel válaszolt, mire alperes telefonon értesítette a felperest, hogy nov. 23-án reggel meg fog jelenni felperesnél az üzlet átvétele s a bérlet kérdésének a háztulajdonossal való rendezése végett, ami mégis történt, azonban akkor a felperes azt közölte alperessel, hogy a háztulajdonos már nov. 22-én másnak adta bérbe az üzlethelyiséget, minek folytán alperes az A) a. értelmében az üzlet átvételére létrejött szerződést érvénytelennek nyilvánította s az átvételt megtagadta. Jogszabály, hogy a szerződésileg kikötött bánatpénz, csak a szerződéstől való tényleges visszalépés esetében követelhető és nem akkor is, ha a szerződés valamely más okból nem mehet teljesedésbe, mert ily esetben a bánatpénz iránt való igény érvényesítésének még akkor sincs helye, ha a szerződés teljesítésének akadályául a bánatpénz fizetésére kötelezett fél hibája szolgált. Ezen esetben ugyanis lehet igénye a szerződéshez hű félnek a mulasztó féllel szemben a szerződés teljesítéséhez, és ezzel