Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VIII. kötet (Budapest, 1915)

Hite/jogi Döntvénytár. 263 az A), illetve a 2. alattiakra nyomtatott általános biztosítási feltételek 7. és 8-ik szakaszaiban" foglalt rendelkezések tekintetében a biztosítást kötő néhai S. M. és alperes között ezt a 2. szakaszt módosító azon megállapodás jött létre, hogy a szerződés megtámadhalallanságára az 1903. évi november hó 19-én megkötött biztosítási teltételek 7., illetve 8-ik pontjai szolgálnak irányadóul, melyek szerint a megtámadhatóság az első 13 hónapra korlátoztatott. Nem bizonyítja ugyanis ezt az állítólagos megállapodást, illetőleg az A) alatti kötvényben foglalt biztosítási feltételektől vitatott fenti eltérést az alperes által valónak elfogadott C) alatti, illetve az alperesnek arra feleletül írt D) alatti levél, amelyben az alperes tudomásul veszi, hogy a néhai biztosított a 20,000 K-ás életbiztosítást egészben fentartani kívánja. A C) alatti levél egész tartalmát helyesen értelmezve, a biztosított azon kijelentése, hogy a 20,000 K-ás életbiztosítást ugyanazon feltételek mellett kívánja fentartani, aminőket a korábbi tartalmazott s amelyben a díjfizetési módozatok iránt tárgyalt az alperessel és tekintettel az alperes által a D) alattiban adott válaszra, nemkülönben a szerződő felek közötti ily viszonyban folytatott további levelezésre, annál kevésbé vonatkoztatható a megtámadhatósági feltételekre, mivel ezekre nézve a 3. és o. alatti alperes által csatolt megelőző két biztosítási kötvényben, melyekre felperes fenti nyilatkozata vonatkozik, egymástól eltérő rendelkezések foglaltatnak s felperes akaratkijelentése már határozatlanságánál fogva sem bírna joghatállyal és mert a szerződő* felek az A) alattin alapuló biztosítási szerződés megkötésénél nem is gondolhattak megtámadhatási rendelkezéseknek, vagyis a 7. és 8-ik pontban megjelölt fellételeknek az öngyilkosság szempontjából való enyhítésére. Amennyiben felperesnek akarata tén)leg arra irányult volna, hogy a szerződésnek megtámadhatallanságára nem az .4) alatti kötvényben foglalt feltélelek, hanem a 3. alatti kötvényre, vagyis a 13 első havi időközre szoríttassék annak megtámadhatósága, azt világosan kifejezni és alperes által kifejezetten elfogadni kellett volna. Meg kellett tehát állapítani azt, hogy a 20,000 K-ra kötött biztosítási szerződés az A) alatti kötvényre nyomtatott általános biztosítási feltélelek mellett jött létre. Ezeknek a 7. és 8-ik pontja szerint a biztosítási szerződés az első három éven belül akár beszámítható, akár beszámíthatatlan állapotban elkövetett öngyilkosság esetében a biztosító részéről megtámadható. Minthogy pedig a 139/1899. számú kúriai ítéletben is kifejezést nyert joggyakorlat szerint arra való tekintettel, hogy a