Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VIII. kötet (Budapest, 1915)

240 Hiteljogi Döntvénytár. kifejtette, alperesek mindenesetre szerződésszegőkké váltak azáltal, hogy D. Zs. utján felperes beleegyezése nélkül Cs. E.-t bízták meg az üzletvezetéssel és D. Zs. helyettesítésével és a szerződésszegés felperes kilépését már magábanvéve jogossá tette. A fellebbezésben alperesek azt adták ugyan elő, hogy Cs. E.-nek a megbízást csak a jelen per indítása után adták, de ezt az előadásukat nem lehetett figyelembe venni, mert a viszonválaszban azt adták elő, hogy Cs.-l D. Zs. halála után bízták meg a vezetéssel. D. Zs. pedig 1906 szeptember 16-án halt meg, tehát Cs. megbízásának viszonválaszbeh előadásából következően az 1907 január 9-én beadott kereset beadása előtt kellelt történnie. Ezek szerint az elsőbíróság ítéletének a kilépés időpontjára vonatkozó jelentését olykép kellett megváltoztatni, hogy a kilépés napjának a kereset beadásának napja tekintessék, megjegyeztetvén, hogy e napon nemcsak felperesek kiléphetésére való jogosultsága, hanem a valósággal megtörtént kilépés is kimondandó volt. Ennek kapcsán az elsőbíróság idevonatkozó rendelkezésének megváltoztatásával ki kelleti mondani, hogy felek közötti vagyonmérleget a jelen perben kell megállapítani, mert. ezt ügy felperes a kereseti kérelem előterjesztésével, mint alperesek a fentartott viszontkereseti kérelemben kívánták és így a vagyonmérleg a felek részéről szolgáltatott adatok és bizonyítékok alapján megállapítandó és ennek megállapítása és a fentartott kereseti és viszontkereseti követelés összege feletti érdemi döntés az elsőbíróság ítéletében idevonatkozóan felhozott okokból annál kevésbé mellőzhető, mert a felek nemcsak szakértők meghallgatását, hanem alperesek az alkalmi egyesülés összes könyveinek, összes okiratainak felmutatását, illetve szakértők rendelkezésére bocsátását felajánlották. A. kír. Kúria: A másodbíróság ítéletét helybenhagyja az abban felhozott és felhívott indokoknál fogva és még azért, mert az a körülmény, hogy a felperesek alperesnek azt a tényét, hogy a D. Zs. halála után a társüzlet vezetésével Cs. Zs.-t hozzájárulások nélkül bízta meg, már a keresetben kifogás tárgyává nem tették, a per folyama alatt felhozott ennek a ténynek figyelmen kívül hagyására okul annál kevésbé szolgálhat, mert a felperesek keresetüket általában arra is alapították, hogy az alperesek által ellenőrzés és kifogásolási joguk gyakorlásától jogellenesen megmegfosztassanak, a Cs. J. E. alkalmazása pedig a felpereseknek ezen jogait érinti. ¥ * = V. ö. Hiteljogi Dtár II. 129., III. 96., IV. 9., V. 8., 133., VI. 108.. VII. 64., 108., 192. sz. esetekkel és jegyzeteikkel.