Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VIII. kötet (Budapest, 1915)

238 Hiteljogi Döntvénytár. hogy mikor a közös üzlet vezetésében az elsőrendű alperes mellé a többi társ részéről társvezetőül kirendelt D. Zs. meghalt, az ennek halála folytán szükségessé vált intézkedések megbeszélése végett a K) a. szerint összehívott értekezletet nem tartották meg. Ugyancsak alperesek maguk adják elő elleniratukban azt is, hogy D. Zs. helyére a felperes cég tagjainak tudta és megkere­sése nélkül rendeltek ki társüzletvezetőt és hogy ezzel egyide­jűleg felperes cég tagjaival minden összeköttetést megszakítottak. A póttárgyaláson sem állítják, hogy D. Zs. helyére állított Cs. E. alkalmazásához felperes cég tagjai hozzájárultak, hanem csak annak bizonyítására ajánlkoztak, hogy D. életében Cs. ellen­őrizte a vállalat vezetését és hogy a felperes cég tagjai erről tudtak. Azonban ez a körülmény egyfelől közömbös, másfelől pedig felperesek beleegyezése nemcsak a dolog természete, ha­nem alperesek perbeli előadása szerint is szükséges volt, mert fontosabb ügyekben, amilyennek az üzletvezető kirendelése is tekintendő, az összes tagok beleegyezése volt szükséges. Ezenkívül alperesek maguk adják elő, hogy míg a 4. alatti társasági szerződés szerint eredetileg csak D.-nek, mint megbí­zottnak tarloztak az alkalmi egyesülés működésére vonatkozó könyvkivonatot küldeni és csak neki volt joga az ellen kifogást tenni, addig ez a rendelkezés utóbb épen a felperes cég tagjai­nak kívánságára módosíttatott, úgy hogy a könyvkivonatot az összes tagok megkapják kifogásaik megtétele végett; felperes cég tagjai tehát jogosan tették meg a kifogásaikat a saját személyük­ben és ezért jogtalan volt elsőrendű alperesnek a G) alatti levél­ben kifogásolt az az álláspontja, hogy a kifogásaikat csak D. út­ján terjeszthetik elő és hogy ennélfogva kifogásaikat nem vették figyelembe. Alpereseknek az előadottak szerint bizonyítottnak vett ezen ténykedése, eltekintve a felperes által előadott vitás egyéb körül­ményektől, elegendően megállapítják alpereseknek szerződéselle­nes viselkedését, ami viszont a fent kifejtett jogszabálynál fogva jogot adott felperes cégnek arra, hogy a társaságból való kilép­hetését követelje. Igaz ugyan, hogy a per során az alkalmi egyesülés — mi­után kitűzött célját elérte — megszűnt és így a kdéphetésre vo­natkozó kereseti kérelem tárgytalanná vált, azonban ennek elle­nére a kir. törvényszék megállapítandónak találta felperesnek ezt a jogát és azt az" időpontot, amikor ez a joga megnyílt, mert a feleknek kölcsönös vagyoni igénye tekintetében ez az időpont lesz irányadónak tekintendő az elszámolás megejlésénél. Ami azonban a felek kölcsönös vagyoni igényeit illeti, ezeknek elbírá­lására a kir. törvényszék a jelen perben nem talált kellő alapot

Next

/
Thumbnails
Contents