Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VIII. kötet (Budapest, 1915)

238 Hiteljogi Döntvénytár. hogy mikor a közös üzlet vezetésében az elsőrendű alperes mellé a többi társ részéről társvezetőül kirendelt D. Zs. meghalt, az ennek halála folytán szükségessé vált intézkedések megbeszélése végett a K) a. szerint összehívott értekezletet nem tartották meg. Ugyancsak alperesek maguk adják elő elleniratukban azt is, hogy D. Zs. helyére a felperes cég tagjainak tudta és megkeresése nélkül rendeltek ki társüzletvezetőt és hogy ezzel egyidejűleg felperes cég tagjaival minden összeköttetést megszakítottak. A póttárgyaláson sem állítják, hogy D. Zs. helyére állított Cs. E. alkalmazásához felperes cég tagjai hozzájárultak, hanem csak annak bizonyítására ajánlkoztak, hogy D. életében Cs. ellenőrizte a vállalat vezetését és hogy a felperes cég tagjai erről tudtak. Azonban ez a körülmény egyfelől közömbös, másfelől pedig felperesek beleegyezése nemcsak a dolog természete, hanem alperesek perbeli előadása szerint is szükséges volt, mert fontosabb ügyekben, amilyennek az üzletvezető kirendelése is tekintendő, az összes tagok beleegyezése volt szükséges. Ezenkívül alperesek maguk adják elő, hogy míg a 4. alatti társasági szerződés szerint eredetileg csak D.-nek, mint megbízottnak tarloztak az alkalmi egyesülés működésére vonatkozó könyvkivonatot küldeni és csak neki volt joga az ellen kifogást tenni, addig ez a rendelkezés utóbb épen a felperes cég tagjainak kívánságára módosíttatott, úgy hogy a könyvkivonatot az összes tagok megkapják kifogásaik megtétele végett; felperes cég tagjai tehát jogosan tették meg a kifogásaikat a saját személyükben és ezért jogtalan volt elsőrendű alperesnek a G) alatti levélben kifogásolt az az álláspontja, hogy a kifogásaikat csak D. útján terjeszthetik elő és hogy ennélfogva kifogásaikat nem vették figyelembe. Alpereseknek az előadottak szerint bizonyítottnak vett ezen ténykedése, eltekintve a felperes által előadott vitás egyéb körülményektől, elegendően megállapítják alpereseknek szerződésellenes viselkedését, ami viszont a fent kifejtett jogszabálynál fogva jogot adott felperes cégnek arra, hogy a társaságból való kiléphetését követelje. Igaz ugyan, hogy a per során az alkalmi egyesülés — miután kitűzött célját elérte — megszűnt és így a kdéphetésre vonatkozó kereseti kérelem tárgytalanná vált, azonban ennek ellenére a kir. törvényszék megállapítandónak találta felperesnek ezt a jogát és azt az" időpontot, amikor ez a joga megnyílt, mert a feleknek kölcsönös vagyoni igénye tekintetében ez az időpont lesz irányadónak tekintendő az elszámolás megejlésénél. Ami azonban a felek kölcsönös vagyoni igényeit illeti, ezeknek elbírálására a kir. törvényszék a jelen perben nem talált kellő alapot