Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VIII. kötet (Budapest, 1915)

Tarlalommulaló. XXI Lap tatiák kifejezésre, hogy sem a biztosított nem fog élni azon jogával, hogy a szerződést egyoldalúan felbontsa, sem a biztosító azon jogával, hogy a díjfizetés elmulasztása folytán a szerződést hatályátveszlettnek tekintse; ily esőiben tehát a biztosított a díj fizetésének kötelezettsége alól pusztán a törvény rendelkezése alapján nem szabadul, hanem teljesíteni tartozik a szerződésekre vonatkozó általános jogszabályok értelmében azt a kötelezettséget, mely őt a díjfizetés elhalasztására nézve közte és a biztosító közt létesült különleges megállapodás alapján terheli 198 LSI. Noha az általános biztosítási feltélelek szerint a biztosítási szerződés hatálya és illetve a kockázat viselése csak a díjnak kellő megfizetése után kezdődik : ez a díjfizetés után kezdődik : ez a díjfizetés megtörténte előtt sem zárja ki a kockázat viselését, ha a kötvény a biztosítottnak megküldeteti, mivel ily esetben a KT. 473. §-a értelmében a biztosítási díj liiteleztetett— _ .... T ~~ 199 Közlési kötelesség megsértése. 76. Az egészségi állapotra nézve feltelt kérdés a biztosított egyéni felfogása alapján tanúsítandó oly állapotra vonatkozik, melynek megítélésénél a biztosított csakis testi állapotának felismerésére alkalmas tünetekből merített meggyőződésből indulhatott ki; a biztosított tehát azzal, hogy egészségi állapotát jónak mondta, a közlési kötelezettséget csak akkor sértette volna meg, ha bebizonyítást nyert volna az, hogy a néhai az egészségi állapotában oly jelenségeket tapasztalt, hogy betegségére nézve tévedésben nem lehelett. Az orvosi kezelés elhallgatása is a közlési kötelezettség megsértését csak akkor állapítja meg, ha a biztosított a betegséget komolynak tarthatta ... _ „ „ .„ 138 77. A házassági anyakönyvben az életkorra vonatkozóan foglalt adatok magukban véve nem bizonyítják az életkort, miért is az attól eltérő éléikor tanúkkal és a vizsgáló orvosnak a korra vonatkozó véleményével bizonyítható .... _ ... „ .... .... .... 141 78. Ha a biztosító-társaság már azután, hogy a megtámadhatóság alapjáról tudomást szerzett, a később esedékes díjat tévedés nélkül beszedi s így a szerződést folytatja, a biztosítási szerződést többé amiatt meg nem támadhatja, hogy a biztosított az ügylet megkötésekor fontos és a biztosító előtt tudva nem levő ténykörülményeket elhallgatott, vagy fontos körülményeket valótlanul adolt elő .... „ .„ 142 122. Az orvosi kezelés elhallgatása is csak akkor állapítja meg a közlési kötelezettség megsértését, ha a betegség komoly volt, illetve, ha azt a betegséget a biztosított komolynak tarthatta. Nem állapítható ez meg akkor, ha a biztosított baját csak múló természetűnek tartolta, és a kezelőorvos is csak arra figyelmeztette, hogy az orvosi utasítások be nem tartása esetére baja veszélyessé válhat „ „ „ .„ 200 Dohányzási tilalom megszegése, 160. A dohányzási tilalom a malomban megfelelő módon (tilalmi táblák, szóbeli közlés) közzé lévén téve, annak megszegése a tűzkár ellen biztosított malomban a KT. 490. §-a alá csak akkor esik, ha bizonyítva van, hogy arról a biztosító tudott .„ ._. ... ._. „_ 264 Többszörös biztosítás. 9. Annak megállapításánál, hogy többszörös biztosítás esetén a későbbi biztosítás mennyiben érvényes, nem az az érték az irányadó, amely a