Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VIII. kötet (Budapest, 1915)

XII rartalommutató. lap tositási szerződés hatályvesztését okozza és a biztosítás nem újítható meg: ezért az adósnak vagy örököseinek kártérítéssel tartozik __ 77 50. A KI. 305. §-ának második bekezdése szerint a kézizálog előleges eladásának elrendelése a hitelező veszélyére és költségére történvén, az árverést elrendelő végzés ellen a hitelezőnek felfolyamodási joga nincs. Amennyiben pedig az eljárás sérelmes, ezért az eladató hitelező esetiéi: felelős és a jogaiban nelán sértett fél jogait csupán peres úton érvényesítheti _„_.._.._ _96 ldl. Az a jogviszony, amely mellett a pénzintézet a pincéjében beraktározott borokra ezek tulajdonosának előlegeket adott úgy, hogy az intézet beleegyezése nélkül bort elvinni nem lehetett, a letéti és zálogszerződés kettős természetével bír. iibból a jogviszonyból pedig a pénzintézet őrzési kötelezettsége önként folyván, ezen az alapon azért a bormennyiségért, amelyei a beraktározás tartama alatt előállott hiány miatt kiszolgáltatni nem képes, kártérítéssel tartozik _ . .... _ _ ... 172 löO. A szerződés szövegének szószerinti értelme szerint a közadós szövetkezet az általa kölcsönvett összeg biztosítására zálogba adja a már peresített és peresítendő követeléseit. Minthogy azonban a zálogszerződés létrejötiéhez szükséges, hogy a zálogbaadó átadja a zálogbavevőnek a zálogtárgyakat, vagy kötelezettséget vállaljon azoknak később leendő átadására, ez azonban meg nem történt és sem a váltóbeli, sem a kön\vkivonati követelések a KT. 303. és 304. §-ainak megfelelő módon el nem zálogosíttaltak, a szerződés egész szövegéből az állapíttatod meg, hogy a szerződő feleknek nem az volt a céljuk, hogy a hitelező a szóbanforgó követelésekre valósággal zálogjogot nyerjen, hanem, hogy az általa a közadós szövetkezetnek nyújtott kölcsönösszegre oly módon biztosítlassék, hogy az intézeti ügyész kezeihez a peresített követelésekből befolyó összegekből havonkint részleteket kapjon vissza a kölcsönösszeg törlesztésére... .__ „ _ _ „ _ 17-2 Megtartási jog. 34. A zálogszerződés, külön megállapodás nélkül, nem foglalja magában azt a határozott kikötést, hogy a zálogtárgy a zálogösszeg lefizetése után, mint határozott rendelkezéssel adott tárgy, fellétlenül kiadandó a zálogbaadótiak, ennélfogva a megtartási jog gyakorlását a zálogszerződés leltéi elei egymagukban ki nem zárják .... 58 117. Mihelyt az eladó a vevő által történt rendelkezésre bocsátást elfogadta, a vevő az árúi tehermentesen kiadni tartozik és arra nézve ellenkövetelése erejéig megtartási jogot nem gyakorolhat .... 193 174. A KT. 161. i-ának rendelkezése a KT. 309. §-a s/.erinli megtartási jog gyakorláséi meg nem akadályozhatja _ 293 Ajánlat. 170. A kereskedelmi forgalomban használt annak a kijelentésnek: «partiel fenntartani*, az az értelme, hogy az eladó tartsa vissza az árút addig, amíg a venni szándékozó fél annak megtekintése végeit megjelenik s az ajánlat tárgyában végleges nyilatkozatot ad. — Ha az eladó a vevőt a «partie» fenntartása iránti kérelme folytán az árú megtekintésére hívta, ezzel az árú fenntartása iránti ajánlatot elfogadta, miből következik, hogy az eladó az eladási ajánlattól egyszerűen el nem állhat, hanem tartozik az árút a vevő által leendő megtekintés végett annyi időn át, amennyi rendes körülmények között a vevő jelentkezésére szükséges volt, fenntartani _ .... _ _ „_ 286