Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VIII. kötet (Budapest, 1915)

VI Tarlalommulaló. 61. Az 1868 : LIV. tc. 188. §-a nem zárja ki, hogy az okiratok közösségének kimondása s azok előterjesztése önálló per tárgya ne lehessen akkor, ha a felek közt per nincs folyamaiban. — A megszűnt közkereseti társaság tagjaira nézve a közös üzlet könyvei és iratai közös okiratok. - Igaz ugyan, hogy a KT. 63., 119. és 120. §-ai a társasági tagoknak jogot adnak, hogy a társaság könyveit és iratait nemcsak a cég fennállása és a felszámolás tartama alatt, hanem a felszámolás befejezése után is megtekinthessék és használhassák, ha azonban a közös okira'okat birtokában tartó társasági tag a másik félnek az okiratok betekintésére és azoknak használatára módot nem njujt, vagy abban megakadályozza, vagy az okiratok közösségét kétségbe vonja, abban az esetben a másik fél ezt a jogát csak peres eljárás útján érvényesítheti. — A könyvek és iratok tüzetes felsorolása nem szükséges „ _ „ 111 148. A KT. 103. §-át figyelembe véve egy tagnak kizárása csak akkor mondható ki, ha a társaságnak keltőnél több tagja van és így egy tagnak kizárása dacára a társaság mint ilyen a KT. 64. §-a értelmében még legalább két taggal fennmaradhat, az adott esetben azonban a társaság csak két tagból alakulván, az egyiknek, t. i. az alperesnek kizárása az egész társaságnak feloszlását vonja maga ulán .... .. 242 Csendes társ. 92. Nincs ugyan kizárva, hogy a Magyarországban lakó felperes és az Ausztriában lakó alperes a szerződésben az osztrák KT. rendelkezéseinek alkalmazását kikössék, de a csendes társaságra vonatkozó osztrák törvényi rendelkezésre való hivatkozás esetében sem lehet a Magyarországban bejegyzett kereskedelmi társaság minősítése és felszámolása kérdésében a magyar KT. rendelkezéseitől eltérni, mert az ebben a tekintetben közjogi jellegű törvényi rendelkezéseket a felek szerződési megállapodása nem helyezheti hatályon kívül. — Csendes társaság felszámolása cl nem rendelhető- „. _ .... ~ .... ~. .... ~ 161 Részvén íjtá rsas ág. Közgyűlési határozat megtámadása. 3.1. A részvényeknek harmadik személyek részére avégből való átadása, hogy ezek a közgyűlés határozatképességének biztosítása végett ott mint részvényesek megjelenjenek, önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy pusztán ezen az alapon a közgyűlés határozatai megsemmisíttessenek, mivel a részvényeknek ilyen úgynevezett álrészvényeseknek való átadása, és ezeknek a közgyűlésen részvényesi minőségben történt szerepeltetése csak akkor szolgálhat alapul a közgyűlési határozatok megsemmisítésére, ha a részvények ilyen átruházása valamely visszaélés keresztülvitele, vagy valamely jognak kijátszása céljából történt. — II. A közgyűlésen való elnökléssel, — amennyiben az nem az igazgatóság valamely tagjára van bízva, — csupán részvényes bízható meg 4 31. A részvénytársaság alapszabályai szerint a mérlegszerű nyereségből 10% az igazgatóság és 2% a felügyelő-bizottság tagjainak javadalmazására fordítandó. Ezen quóta maximális, melyet a közgyűlés nem emelhet fel - _ - _ — _ - . ő3 42.1. Az alapszabályok érvényesen meghatározhatják azt, hogy szavazati joggal csakis az a részvényes bír, aki névre szóló részvényeit a közgyűlést megelőzőleg bizonyos időn belül megszerezte s a társulati rész-