Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

34 Hitetjogi Döntvénytár. kiadását, de W. E. azt megtagadta, s a felperes ezt a hátralékos fizetést a szolgálatnak felmondás nélkül való elhagyásáig sem kapta meg. A havi 400 K fizetés jelentékeny negyedrészének ok nélkül is hosszabb ideig, két héten át való visszatartásával alperes megszegte a B) alatti szolgálati szerződést, mert szerződési kötelességét nem teljesítette s a felperes ennek folytán az ipartörvény 95. §-ának b) pontja szerint felmondás nélkül azonnal kiléphetett alperes szolgálatából. De elmulasztotta alperes szerződésbeli kötelességét teljesíteni azzal is, hogy felperest nem utaztatta s nem vállott neki vasúti bérletjegyet, mert ehhez felperesnek szerződési igénye volt s a felperes az uton, készkiadásai köteles megtérítése folytán, leg • alább annyit megtakarított volna, amibe B.-en való élelmezése kerül. A felperes jogigényét pedig az, hogy az alperes czég tagjai közt széthúzás támadt, nem érinti. Ennek folytán ez alapon is joga volt a felperesnek az idevágó 95. §. b) pontja alapján a szolgálatból felmondás nélkül azonnal kilépni, annál is inkább, mert még a kilépés előtt követelte a bérleti jegyet és az utaztatást. Az iparlörvény 97. §-a szerint az iparos, ki segédét törvényes ok nélkül a felmondás határidejének eltelte előtt elbocsátja, vagy ami azzal egyértelmű, ha a segéd törvényes okból felmondás nélkül azonnal kilép, köteles neki a felmondási időre eső illetményét kiadni; ez az igény tehát nincs a kártérítési igény feltételeihez kötve, hanem az a törvény alapján feltétlenül jár a segédnek. A felmondás ideje a B) alatti szerint három hónapban van megállapítva, erre az időre esik 1300 K, ennek megfizetésére az alperes feltétlenül köteles. Ellenben a keresetnek löbbi része nem a felmondási időre, hanem a B) alatt kikötött, ezt meghaladó időre eső illetményre irányul. Ez pedig kártérítési igény, melynél nem közömbös az, hogy a felperes másutt alkalmazást nyert azon idő alatt is, amelyre részére a felmondás nélküli szolgálat biztosíttatott. Ezekhez képest a felperesnek a felmondási időre eső és még kijáró 1300 K fizetésére alperest kötelezni kellett; az elsőbirósági ítéletnek többi elutasító részét pedig feloldani stb. kellett. (1911 május 4._ 3691/910. v. sz. a.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét indokaiból helyben— A főnökök a kereskedelmi gyakorlat szerint nagyobb előlegeket segédeik fizetéséből nem egyszerre, hanem több havi részletekben szoktak levonni.