Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

Hiteljogi Döntvénytár. ifl szállítmányok azonban felcseréltetlek akként, hogy a 11 darab marhával megrakott kocsi Wienbe irányitlatotl, s annak a leadó t—i állomásra megérkeztéig a 11 darab állat közül egy darab elhullott, a többi pedig jelentékeny suly- és minőségbeli fogyatkozást szenvedett. Erre a téves irányításra a kocsi számának a fuvarlevelén tévesen lett feltüntetése szolgáltatott okot; vitás azonban az, hogy ezen tévedésnek következményei melyiküket terhelik. Alperes védekezését az üzletszabályzat 44. §-ának (5 ), 52. § ának (6.) pontjára és az 53. §-ára vonatkozó póthatározmány rendelkezésére alapította, ezt a védekezést azonban elfogadni nem lehetett, mert W. állomási előljáró azt vallotta, hogy a felperesnek a marhák berakásánál eljárt megbizot'ja azt jelentette ki, hogy az akkor az állomáson álló üres waggonok közül a két elsőbe fogja berakni a W—be szállítandó marhákat, s az utolsóba azokat, melyekT—ra fuvarozandók ; a bejelentés alapján írattak be a fuvarlevélbe a kocsiszámok, ugyanez a megbízott azonban ezen bejelentéstől eltérve a W—be szállítandó árukat az első és utolsó kocsiba, mig a T—ba szállitandókat a középső kocsiba rakta be s ez okozta a tévedést; de kiemeli a tanú vallomásában azt is, hogy a feladó ezt a kocsicserét a berakodásnál közreműködő vasúti alkalmazottakkal mindenesetre közölte s igy ezeknek a változtatásról tudniok kellett, amit mutat az is, hogy a kocsikat a rendeltetési állomásra helyesen czédulázlák be. Kétségtelen tehát, hogy a szállítmányok felcserélesére az alperes közegeinek az a mulasztása szolgáltatott okot, hogy ők a kétrendbeli szállítmány fuvarozására az igénybevett kocsik számának a fuvarlevél adataival való megegyezését nem ellenőrizték s a kocsik számára nézve már kitöltött fuvarlevél adatainak megfelelő helyesbítéséről nem gondoskodtak; az alperes közegeinek ezen vétkes mulasztásából eredő felelősség alól pedig pusztán azon alapon, hogy a kocsi számát a fuvarlevélbe a felperes maga irta, vagy az alperes közegei által irattá be, már csak azért sem mentesülhet, mert a szállítmány elhurczolását s az ebből eredő kárt nem is ez a körülmény, hanem egyedül az okozta, hogy az áruk a fuvarlevél kitöltése után rakattak be más kocsikba s az alperesnek a berakásnál közreműködő, tehát a kocsik kiválasztása körül történt változásról tudomással biró közegei ezen változtatásnak a fuvarlevélen leendő feltüntetését elmulasztották. De figyelmen kivül hagvta az alperes a vasúti üzletszabályzat 44. §-ának (4.) pontjához fűzött VII. (1.) és (4)sz póihatározmányt is, mert a 2. •/. alatti fuvarlevélen nincs nyoma annak, hogy a feladó-állomás a kiséret követelésétől elállolt voln i s igy a szállítmány csak kisérő adása mellett volt volna elfogadandó; ebből pedig következik, hogy a felperesnek a kisérő nem alkal2*