Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

t"2 Hiteljogi Döntvénytár. 6. Ha a kezes fizet az egyenes adós helyett, már a fizetés ténye következtében reá száll a hitelezőt az egyenes adós ellen megillető követelési jog az ennek biztosítására szolgáló jogokkal, tehát a jelzáloggal együtt. A kezest megillető ennek a jognak szükségszerű folyománya az, hogy a hitelező a kezes beleegyezése nélkül nincs jogosítva lemondani az őt az egyenes adóssal szemben megillető jelzálogról s az öt kielégítő kezesnek az egyenes adóssal szemben fennálló visszkereseti jogát nem foszthatja meg a jelzálogi biztosítéktól; ha pedig az egyenes adóssal szemben őt megillető zálogjogról lemond s a követelés az egyenes adóstól emiatt nem hajtható be, követelésének ekként be nem hajtható részét a kezes ellen nem érvényesítheti. (Curia 1912 november 14. 343/1912. v. sz a. IV. pt.) A kir. Curia: A kir. tábla Ítéletét megváltoztatja és az elsőbiróság ítéletét hagyja helyben. Indokok: Nem vitás a peres felek között az, hogy Cs. B. dr. és neje egyenes adósok jelzálogul lekötötték az alperes, mint hitelező javára a kisjenői 667. sz. tjk -ben 217/a. hrsz. alatt foglalt ingatlant, hogy továbbá alperes azután, amikor a felperes dr. Cs. B. utján az általa nyújtott kézizálogot és az általa forgatóként aláirt s 30,000 koronáról kiállított váltót az alperesnek már átadta, a most említett ingatlant a jelzálogi kötelezettség alól kiengedte, hogy továbbá dr. Cs. B. és neje ezt az ingatlant az alperes javára bekebelezett zálogjogtól mentesen eladták, hogy végül a vételárból a dr. Cs. B. és neje 4000 koronát annak az illetéknek a törlesztésére fordítónak, amely az általuk megvett gróf Z.-féle ingatlanokra vonatkozólag kötött vételügylet után az államkincstárt illette. A jelen perhez csatolt váltóperiratok között fekvő telekkönyvi másolatból kitetszőleg a kisjenői 667. sz. tjkv.-ben 217/a. hrsz. alatt felvett ingatlant dr. Cs. B. és neje 13,000 koronáért adlák el, amelyből levonva az illeték fejében fizetett 4000 koronát, 9000 korona az az összeg, amely az alperesnek az egyenes