Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

8 Hiteljogi Döntvénytár. Az elsőbiróság Ítéletét mégis helyben kellett hagyni az itt előadottakkal nem ellenkező saját indokai alapján s azért, mert felperesnek elsőrendű alperes által nem tagadott állítása szerint elsőrendű alperes az újított perben tanuként kihallgattatván, a peres követelésről még a felszámolás elhatározása előtt tudott; mert továbbá a társaság vagyonának feloszlása a KT. 205. §-ában foglalt határozatok ellenére történvén, elsőrendű alperest terheli annak a bizonyítása, hogy felperes követelése a felszámolt társaság vagyonából részben sem nyert volna fedezetet, amit elsőrendű alperes hitelt érdemlőleg ki nem mutatott, de ezt a tényt megczáfolják a válasziratban ismertetett 1907. évi mérlegnek adatai, melyek szerint 1907. évi deczember hó 31-ik napján felszámolt társaságnak cselekvő vagyona 47,141 K 78 fillér volt, a hitelezők követelése pedig 37,830 koronára rúgott, már pedig a felszámolt társaság vagyona első sorban a szövetkezet hitelezőinek kielégítésére szolgál s csak az ezután fenmaradó vagyon osztható fel a szövetkezet tagjai között, az alapszabályokban megállapított elvek, ilyenek hiányában pedig részjegyeik arányában (KT. 252. §.) s mert ezek szerint annak megítélésénél, hogy felperes egészben vagy részben kielégítést nyerhetett volna-e, nem az a döntő, hogy a szövetkezet mérlege veszteséget mutat, hanem az, hogy a felszámolt szövetkezetnek volt annyi cselekvő vagyona, hogy az a hitelezők követeléseit, akik első sorban kielégitendők, egészben vagy részben fedezte. A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét indokolása alapján helybenhagyja. = V. ö. Hiteljogi Dtár I. 171., III 98., V. 127. sz. esetekkel és jegyzeteikkel. 5. A KT. 2b. §-dban körülirt czégbitorlás megállapítható akkor is, ha valaki a más czégét nem teljes egészében, hanem csak lényeges részében s habár csak toldat alakjában használja is, amennyiben a használat a közönség megtévesztésére, félrevezetésére alkalmas. (Curia 1912. november 6. 315/1912. v. sz. a. IV. p. t.) A győri kir. törvényszék: Megállapítja, hogy Sz. K. alperes az által, hogy czégébe a «Sz. S.» nevet toldatként felvette, czégbitorlást követett el s őt e névnek használatától a KT. 21. §-ában