Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

XXVIII Tartalommutató. Lap Váltókifogások. 3Í-. A forgató által az elfogadónak a kibocsátó elleni igények fenntartása mellett feltételcsen tett részleges elengedés, az elfogadónak váltójogi kötelezettségét a kibocsátóval szemben az elengedett részre sem szünteti meg _ _ ._ ._ j_ ._. „.. 55 52. ila bebizonyul, hogy a gép, melynek vételárára a váltók adattak, oly hibákban szenved, melyek kijavítása, illetve pótlása 5—600 K-t igényelne, hogy továbbá a gép a végzett munka minősége és mennyisége tekintetében gazdaságos üzeműnek nem mondható, <s hogy a helyes működést gátló hibák már kezdetben megvoltak : a váltók ellenértéke, mely egy cséplésre feltéllenül alkalmas gép volt, nincs kiszolgáltatva és igy a váltók nem érvényesíthetők _ _.. £9 53. A fedezeti váltóval szemben azt. hogy az annak alapjául szolgáló ügyletből a váltóbirtokosnak nincs követelése, a kifogásoló váltóadós tartozik ugyan rendszerint bizonyítani; ha azonban a váltó valamely szeiződés nem teljesítése, vagy nem kellő teljesítéséből felmerülő kárkövetelés biztosítására lett adva, akkor felperesnek kötelessége tüzetesen részletezni (substanliálni) azt, hogy a váltóadós mivel sértette meg szerződési kötelezettségét s hogy abból mennyi követelése támadt alperesekkel szemben, a váltóadósnak feladata pedig, hogy az ekként előterjesztett adatok valótlanságát kimutassa „ _ ._. _ 90 74. A rosszhiszeműség megállapításánál a váltó megszerzésének időpontja lévén irányadó, az a körülmény, hogy a váltóbirlokos a váltó megszerzése után olyan tényeket tudott meg, melyek őt, ha azokat a váltó megszerzésekor ismeri, rosszhiszeművé tették volna, a váltó megszerzésénél fennállott jóhiszeműség hatályát le nem rontja. A váltó megszerzésénél elkövetett vétkes gondatlanság magában véve nem állapítja meg a váltóbirtokosnak rosszhiszeműségét.. „. _ ... _ .... 120 85. Az elfogadó alperes az elíogadótársának jutalék fejében adta a váltót. Ez utóbbitól a felperes azt magánjogi ügylettel szerezte meg. Ennélfogva felperes, ki a saját rendeletre szóló váltót mint kibocsátó aláírva, ezáltal önmagát tette rendelvényessé, nem váltójogi uton jutott a váltó birtokába, minélfogva tűrni tartozik azon kifogásokat, melyeket alperes azzal szemben felhozhat, kinek részére a váltót kiállította és kitől a váltót a felperes megszerezte .... _ .... 137 117. Ha a váltó ellenértéke áru átadása és a váltó érvényesithetésének feltétele a kikötött ellenérték átadása: az eladó nem követelheti a váltó értékét, ha az árut ki nem szolgáltatta _ .... _ ... _ „ „ 18í 118. Üres forgatmánnyal ellátott váltónál a váltókövetelés a váltó birtokához lévén kötve, a felperesnek váltótulajdonosi minőségét a kereseti váltók birtoka igazolja. Nem a felperes tartozott tehát kimutatni, hogy ő a váltókat jogos uton az ellenértéknek kölcsönképpen történt kiszolgáltatása ellenében szerezte meg, hanem alperesek tartoztak bizonyítani, hogy a felperes a kifogásokban előadott módon, tiltott uton jutott a váltók birtokába .... .... _ _ _ - 190 159. A fizetés kifogásával szemben nem tekinthető jóhiszemű harmadik személynek az az ügyvédjelölt, ki felperesi minőségben főnökének adott meghatalmazást és aki az ügyvéddel együtt informáczióját attól az előzőtől kapta, akinek részére a fizetés történi _ _ 257 160. A kártyázás czéljaira adott pénzről szóló váltó érvényesíthető, ha a kölcsönt az egyik kártyázó felesége adta a másik kártyázónak 258 177. Fizetési halasztás nem tekinthető a váltókövetelés olyan rendezésének, mely a többi váltókötelezettekre nézve a követelést megszüntető halálylyal birna „ _ ... ... ... - ~~ _ 290