Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

Hiteljogi Döntvénytár. 123 A győri kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyja. (1912 deczember 2. 2343/912.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét felhívott indokaiból helybenhagyja. * * = A csődtörvény 28. §-ának második pontja alapján csak a csődhitelezőket megkárosító ügytelek támadhatók meg; Curia 8080/1898 Magyar Dtár II. 631., még pedig már a terhes szerződés megkötéséből kell a károsításnak a csődhitelezőkre hárulni. Curia 1700/1902., Magyar Dtár II, R22. Nem az a kérdés, hogy az üzlet utólagos következményeiben vált-e károssá, hanem az, hogy annak megkötése által károsittaüak-e a csődhitelezők. Curia 2220/V. 1904. Dárday—Tury IV/A. 191. — V. ö. Hiteljogi Dtár VII. 45. sz. esettel és jegyzeteivel. 76. .4 csődtöruény 30. §-ának rendelkezésére sikerrel nem hivatkozhatik az a hitelező, aki a visszkereset alatt álló kötelezett teljes uagyontalanságát tudva, rosszhiszeműen fogadta el a fizetést. (Curia 1913 jan. 31. 520/912. sz. a. IV. p. t.) A budapesti kir. törvényszék: Vb. M. F. és társa czégnek azt a jogcselekményét, melylyel alperesnek a «B. L. tptár r.-t.» utján 1908. évi június hó 15-én a válaszirathoz B) alatt csatolt váltóra 1000 koronát, 1908. évi szeptember hó 15-én pedig a válaszirathoz C) és D) alatt csatolt váltókra ugyancsak 1000 K-át fizetett, a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak mondja ki s ennek folyományaként kötelezi alperest, hogy felperesnek 2000 K tőkét, 1000 K után 1908. évi június 15-től, 1000 K után pedig 1908 szept. 15-től számítandó 5% kamatával együtt, továbbá perköltséget fizessen. Alperest viszonkeresetével a kir. törvényszék elutasítja. indokok: Nem vitás a felek között az, hogy vb. czég 1907 nov. 4-én fizetéseit megszüntetvén, hitelezőivel, ezek közt felperessel is egyezkedett és felperessel 50%-ra kiegyezett ugy, hogy annak egyes részleteire a vb. saját elfogadványaival és M. I. kibocsátói aláírásával ellátott váltókat adott át fedezetül. Ilyen egyezségi váltók voltak a válaszirathoz B), C), D) a. mellékelt váltók is, amelyekre a keresetben megtámadott fizetések történtek. Alperes tagadásba vette, hogy ő a vb. fizetésképtelenségéről tudott, hogy a fizetésképtelenség az egyes fizetések eszközlése alkalmával is, egészen a csőd beálltáig folyton fennállott,