Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

Hiteljogi Döntvénytár. 121 adták elő, hogy a váltó prolongálás czéljából adatott, de azon követelést, melyet prolongálni hivatva volt, közelebbről meg nem jelölik és igy nem tűnik ki, hogy a prolongálandó váltó másnak birtokában volt-e, határozatlan tényállításra pedig bizonyítás nem rendelhető el; ennélfogva a bíróságnak ezen kifogást a bizonyítás mellőzésével figyelmen kívül kellett hagyni, annyival is inkább, mert maga az a körülmény, hogy a váltó prolongálás czéljára adatott, a váltó érvényesithetésének akadályát nem képezi. Alperesek megállapodásellenes kitöltést vitattak, de sem azt, hogy minő megállapodás volt köztük és felperes közt, nem jelölték meg; sem pedig ezen megállapodás bizonyítására nem vállalkoztak; igy a KT. 93. §-a értelmében ez a kifogás figyelembe nem vehető. A budapesti kir. tábla: Azelsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Felperessel szemben, ki üres forgatmánynyal, tehát váltójogi utón jutott a váltó birtokába, a váltó alapját képező magánjogi viszonyból eredő kifogások csak az esetben érvényesíthetők, ha őt a váltó megszerzésénél rosszhiszeműség vagy vétkes gondatlanság terhelte. A rosszhiszeműség megállapításánál ennélfogva a váltó megszerzésének időpontja lévén irányadó, az a körülmény, hogy a váltóbirtokos a váltó megszerzése után olyan tényeket tudott meg, melyek őt, ha azokat a váltó megszerzésekor ismeri, rosszhiszeművé tették volna, a váltó megszerzésénél fennállott jóhiszeműség hatályát le nem rontja. A viszonválaszban állították ugyan alperesek, hogy felperes rosszhiszeműen járt el azért, mert N. S.-től kitöltetlenül kapta a váltót és tudomása volt róla, hogy a váltón szereplő aláírások három évnél régibbek és hogy a váltó prolongálás czéljából adatott át jogelődének, de maguk ezek a tények az elsőbiróság által e részben felhozott helyes indokokból és már azért sem bírnak sulylyal, mert alperesek nem is állították, hogy ezeket a tényeket felperes kitől és mikor, különösen pedig a váltó szerzésekor tudta-e meg. A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét indokolása alapján, mégis mellőzve abból azt a kijelentést, hogy felperes, mint forgatmányos ellenében a forgatóval fennálló magánjogi viszonyból merített kifogások akkor is érvényesíthetők, ha a felperest a váltó megszerzésénél vélkes gondatlanság terhelte, — helybenhagyja. ¥ ¥ = Az a körülmény, hogy a beváltó előző, a beváltás előtt nyert tudomást arról, hogy a váltó az ő saját előzői ellen jogtalanul érvényesitettett, nem állapithatja meg a bevállónak oly rosszhiszeműségét, melynek alapján ellene a megállapodásellenes kitöltés kifogása a VT. 93. §-a értelmében megtehető volna. Curia 707/1896. Magyar Dtár II. 360.