Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

78 Hiteljogi Döntvénytár. sát ki kellett volna kérni, ezt azonban megtenni elmulasztották, hanem a bérbeadókat a végrehajtási eljárás folyományaként fizették ki, W. czéggel pedig az árverés napján egyeztek ki, a többi hitelezőknek pedig máig sem fizettek egy fillért sem, holott a befolyt vételárból a telt fizetések után még 4572 K maradt alperes kezei közt. Megállapítható, hogy a közadós tartozásai, beleszámítva a 11,800 K-ás váltót is, a vagyonát már a végrehajtáskor meghaladták, s hogy közadósaál már akkor az anyagi csőd beállván, hitelezőinek csak aránylagos kielégítéshez volt joga. Miután az értékesítés és vagyonfelosztás azon módjához, hogy egy fiktív váltó perlésével az egész vagyon pénzzé tétessék, az összhitelezők hozzá nem járultak, holott a perlés idejében lejárt követeléssel egyáltalán nem bíró alperesnek kötelességében állott volna ehhez az összhitelezők hozzájárulását kikérni; miután alperes a végrehajtást követő 10. napon tudomással birt a K.-féle 5000 K-ás követelésről is, s ennek fedezetéről nem gondoskodott; miután alperes még a mai napig is az árverésből befolyt összegből 2572 K-t tart kezei közt: meg volt állapítandó, hogy a 11,800 K-ás váltó adása, elfogadása s peresitése s a végrehajtás lefolytatása a hitelezők megkárosítására irányuló szándékkal történt, mert I. A. a váltó átadásakor W. S.-nak hitelezője nem volt, s igy a váltó adása ellenszolgáltatás nélkül történt, ily esetben pedig és mivel közadós el is mulasztotta a megtámadási határidőben azt, hogy önmaga ellen csődöt kérjen, megállapítható, hogy a közadós jogcselekménye azon czélzattal történt, hogy a csődtömeg, illetve a hitelezők megkárosittassanak, ennek folytán a közadós jogcselekményét következményeivel együtt a csődtörvény 29 § a alapján hatálytalanítani kellett. A csődtörvény 27. §-ának 3. pontjára alapított kereset azonban jogi alappal nem bir. A csődtömegből a vételár-felosztásnál elvont összegnek a kifizetése ugyanis kielégítési végrehajtásnak lévén folyománya, annak hatálytalanítása csak akkor foghat helyet, ha a kielégítési végrehajtási cselekmény sikerrel megtámadtatott. Miután azonban a csődnyitási kérvény csak 1909 decz. 23-án adatott be, a végrehajtás pedig 1909 szept. 28-án, tehát több mint 15 nappal előzőleg foganatosíttatott, a megtámadásra a csődtörvény 27. §-ának 3. pontja jogalapot nem nyújt. Miután alperes kezeihez 7948 K folyt be, tekintve, hogy azon jogügylet, melynek alapján ez az 'összeg a bírósági végrehajtó által aiperesnek kifizettetett, hatálytalan, alperest az egész tőke megfizetésében kellett marasztalni, mert ő nem volt feljogosítva a többi hitelező megkárosításával a kezeihez befolyt ösz-