Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)

Hiteljogi Döntvénytár. 33 18. A társasági tagok megállapodhatnak ugyan abban, hogy vagyonilletőségiiket előzetes felszámolás nélkül is követelhetik; ilyen megállapodás hiányában azonban csak a felszámolás eredményéhez képest, tehát annak befejezése után igényelhetnek kielégítést. ^Curia 1911 deczember 20. 347/911. v. sz. a. IV. p. t.) A kolozsvári kir. törvényszék: A keresetet elutasítja. Indokok: Felperes az alperessel az A) a. szerint közkereseti társaságba lépett a K. várostól albérletbe vett bor, hus, szeszfogyasztási adók beszedésére és az általuk alapított borkereskedésre. A társasági szerződés időtartama három évben volt megállapítva. Az üzletvezetés K. J. alperes kötelességét képezte, ő tartozott az ügyletek okmányolását és a könyvvezetést is teljesíteni. A K. J-t terhelő összes kötelezettségekért másodrendű alperes készfizető kezességet vállalt. Minthogy a társasági jogviszony lejárta ulán K. J. az üzleti nyereségről nem számolt el, felperes az üzleti nyereség 60% -át és a 4800 K felmerült szakértői költségét veszi keresetbe alperesek ellen. Felperesnek ez a követelése tehát azt czélozza, hogy a társaság feloszlása (KT. 98. §-ának b) pontja) folytán a társtagok közt a végkielégítés foganatosittassék. Ez a kérelem azonban ezidőszerint nem teljesíthető. Alaptalan ugyan alpereseknek a felperes kereshetőségi joga ellen emelt kifogása, mert az osztrák polgári törvénykönyv 1238. §-ában foglalt jogelvnél fogva a férj a neje künnlevő követelését a saját felperessége alatt érvényesíteni jogosult s ennélfogva felperes kereshetőségi jogát a 3. 7. a. átruházási szerződés nem rontja le, mindazonáltal felperest keresetével el kellett utasítani időelőttiség okából. Ugyanis a felek közt a társasviszony 1905 január 1-én megszűnt. A KT. 108. §-a szerint a közkereseti társaság feloszlását, csőd esetét kivéve, a felszámolási eljárásnak kell követnie, melytől csak akkor lehet eltekinteni, ha a társtagok egyetértően a felosztásnak valamelyes más módjában egyeznek meg. Az, hogy a felosztásnak ilyen eltérő módjában elsőrendű alperessel megegyezett volna, felperes nem is állította, sőt azt viHiteljogi Döntvénytár. VI. 3