Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)

26 Hiteljogi Döntvénytár. darab részvény a zálogügylet megkötésekor oly csekély értéket képviselt, hogy már akkor eladhatók sem voltak ; azzal a cselek­ményével, hogy a felvett 2000 K kölcsönt forgalmi értékkel nem biró, de mindenesetre a kölcsön összegével fel nem érő részvé­nyekkel fedezte, holott mint igazgatósági tagnak hivatásából folyóan tudnia kellett azt, hogy a részvények minő forgalmi ér­tékkel birnak, és igazgatólársaival együtt elkövetett azon mu­lasztásával, hogy a részvények folytonos értékcsökkenése daczára a részvényeknek oly időben való eladatásáról, amikor azok még némi értékkel bírhattak, nem gondoskodott, a köteles kereskedői gondosságba és az alapszabályokba ütköző olyan cselekményt és mulasztást követett el, amely magatartása a KT. 189. §-ában meghatározott, de az általános jogelvek szerint is fennálló egye­temleges kártérítési felelősségét megállapítja. Az elégtelen fedezet elfogadásából és a kellő időben való értékesítés elmulasztásából eredő kárért a többi igaz­gatósági tag felelőssége a KT. 189. és 191. § ai szerint egye­temleges, amiből következik, hogy az alperes az igazgatói minő­ségének megszűntéig keletkezett kárért, a maga személyében egészben felelős. Ez okból és tekintettel arra, hogy az alperes által zálogul lekötött nyolcz részvény már az ügylet megkötésekor se fedezte a felvett 2000 K zálogkölcsönt, a részvények értéke pedig az­után folyton csökkent, a leiperes részvénytársaság tehát már az ügylet megkötése által megkárosittatott, az alperes kártérítési kötelezettségét meg kellett állapítani. (1911 febr. 16. 3965/910.) A kir. Ouria: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Helyesen fejtette ki a másodbiróság azt, hogy az alperesnek, mint igazgatósági tagnak ebből a hivatásából folyóan kétségtelenül tudnia kelleit azt, hogy az általa zálogba adott rész­vények minő forgalmi értékkel birnak, és igazgatótársaival együtt elkövetett azzal a mulasztásával pedig, hogy a részvények­folytonos értékcsökkenése daczára a részvényeknek oly időben való eladatásáról, amikor azok még némi éríékkel bírhattak, nem gondoskodott, a köteles kereskedői gondosságba és az alap­szabályok rendelkezéseibe ütköző olyan cselekményt és mulasz­tást követett el, amely magatartása a kártéritési felelősséget megállapítja. A másodbiróság Ítélete tehát a per érdemét illetőleg a most idézett indokolása alapján hagyatott helyben. = V. ö. Hileljogi Dtár I. 60., II. 1., 4., 83., 167. III. 18., V. 123., 127. sz. esetekkel és a hozzájuk irt jegyzetekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents