Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)

TarlalommiUaló. XXXI ismert fizetés megszüntetése a csődnyitáshoz is vezetne: ez a hitelező védelmére nem szolgálhat és ez alapon a csődtörvény 30. §-ának rendelkezéseire nem hivatkozhatik __ 209 102. Azoknak a személyeknek, akik a közadósnak az 1881: XVII. tcz. 28. §-ának 1. pontja értelmében történt lemondása következtében a a közadóst illetett örökséghez jutottak, felelőssége nem terjedhet ki nagyobb összegre, mint amily összegre rug a csődhitelezőknek a lemondás idejében már létrejött követelése, mert csupán ezen követeléseknek a kielégítéséhez való igény az, amely a közadós lemondása következtében sérelmet szenvedett ..„ .„. „ 211 103. A hitelező a csődeljárás befejezése után is megtámadhatja ugyan a közadósnak oly jogcselekményét, mely neki kárt okozott és közvetlenül fordulhat azon hitelező ellen is, aki ily kárt okozó cselekményben közreműködött, de azon esetben, ha a csődben a tömeggondnok már megtámadta ezt a kárt okozó jogcselekményt és amennyiben ez a megtámadási perben akár Ítélet, akár egyezség utján érdemi elintézést nvert, nincs többé joga a hitelezőnek eziránt csődön kivül ujabb perrel fellépni - _ _ „ „ _ 211 153. A csődmegtámadási jog szempontjából a hitelezőnek készpénzbeli követelése erejéig biztosításhoz általában csak akkor van joga, ha erre való igénye a válságos idő előtt keletkezett szerződésen, valamely anyagjogi törvény rendelkezésén, vagy a válságos időn belül ugyan, de követelésének keletkezésével egyidejűleg létesült szerződésen alapszik; a kézizálog nyújtása tekintetében azonban a fenti esetek egyike sem forog fenn _ _ „ 292 154.1. A csődkérvény beadásáról való tudomás megállapítására nem alkalmas az a körülmény, hogy a csődkérvényt egy más hitelező képviseletében a végrehajtató alperes ügyvédje adta be. — II. Az a csődkérvény, mely jogerősen elutasiltatott, a megtámadási jog szempontjából figyelembe nem vehető. — III. A 15 napi válságos időn belül foganatosított biztosítási végrehajtás csak abban az esetben nem esik a Cs. T. 27. §. 3. pontjának rendelkezése alá, ha a hitelezőnek a biztosítás követeíhetéséhez való igénye a válságos idő előtt keletkezett szerződésen, vagy az anyagi jogi törvény rendelkezésén alapszik, aminek azonban a hitelezői jognak a végrehajtási törvény alaki jogot tartalmazó szabályai szerint szerzett biztosítása nem tekinthető „ _ 294 155. Midőn a biztosítási végrehajtási jogcselekmény folytán nyert zálogjogi biztosítás meg nem támadlatik, az utóbb foganatosított kielégítési végrehajtás s az annak során nyert kielégítés a csődtörvény 27. §-a alapján nem hatálytalanítható „„ _ _ _ 295 195. A megtámadási jog gyakorlása csak a csődeljárás keretén 'belül és csupán a hitelezők érdekében történhetvén, a csőd megszüntetésével egyidejűleg megszűnik a megtámadási per jogalapja s ezzel folytatásának lehetősége is. Nincs tehát törvényes alapja annak, hogy a megtámadási pert a csőd megszüntetése után a közadós folytassa. A kényszeregyezség folytán is csak oly természetű perek mennek át a közadósra, melyekben ez peres fél lehet; a saját jogcselekményét pedig a közadós is csnk valamely magánjogi érvénytelenségi okból támadhatná meg, de nem a csődtörvény 27. és következő §-aiban felsorolt okokból _ 371 196. Az a kereskedő, akinek áruczikkeit akár biztosítás, akár kielégítés utján bíróilag lefoglalják és üzletét bezárják és aki már ezt megelőzőleg lakóhelyéről ismeretlen helyre távozik, lizetéseit kétségtelenül megszüntette _ - — . — — ~ — 373 197. Csak a jóhiszemű harmadik személy hivatkozhatik a csődtörvény 30. §-ában foglalt jogvédelemre „„ „ „. „ _ _ 374