Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)

406 Hiteljogi Döntvénytár. értékben jelentkeznék felvettnek, és minthogy a KT. 218. § ának 3. pontjában körülirt vétség tényálladéka ki van meritve már azáltal, hogy az igazgatóságnak tagjai a mérleg felállításánál törvényellenesen, vagyis a KT. 199. §-ának 1. pontja ellenére járnak el, és annak megállapításához különben nem is szükséges a kereskedelmi törvény idézett szabályának szándékos vagy vétkes gondatlanságból történt megsértése, hanem elegendő ehhez a törvénynyel ellenkező cselekvés tárgyilagos ténye, és minthogy az a körülmény, hogy a közgyűlés az igazgatóság által felállított mérleget elfogadta, egyáltalában nem mentheti a panaszlottaknak törvényellenes eljárását, a kir. Curia mindkét semmiségi panaszt elutasította. * + = Az igazgatóság minden egyes tagjának nemcsak módjában, hanem egyúttal kötelességében is áll ;iz ügyvezetés módjáról meggyőződést szerezni s ha ezt tenni elmulasztotta, a törvénynél fogva őt terhelő felelősség alól nem szabadul. Dlár III. f. XXVU. 465 lap.' 47. Ha a részvénytársaság a részvényaláirótól a bemutatóra szóló részvények névértékének 50 százalékát meghaladó befizetést követel, keresetének jogalapjához tartozik annak a kimutatása, hogy az alperes az aláirt részvényeknek tulajdonosa. (Curia 1912 febr. 14. 491/911. v. sz. a. IV. p. t.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletének azt a részét, melylyel felperes keresetének 2000 K s járulékait meghaladó részével elutasittatott, helybenhagyja. Indokok: Habár az alapszabályok 6. §-a a részvények után járó befizetések elmulasztása esetére a részvényes tagsági jogának elvesztését helyezte kilátásba, ez a körülmény nem lehet akadálya annak, hogy a KT. 152. §-ában meghatározott 50 százalékon felüli befizetés a vagyonbukott részvénytársaság csődtömege, által per utján követeltessék, mert az alapszabályok idézett §-a szerint a késedelmes részvényes az aláírásból eredő jogait és teljesített befizetéseit csak akkor veszti el késedelem esetében is, ha az igazgatóságnak befizetést tárgyazó egyszeri felhívására sem teljesiti. Azt pedig alperes nem is állította, hogy ilyen felhívás történt volna. Téves tehát az elsőbiróságnak az az álláspontja, hogy az