Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)
104 Hiteljogi Döntoénytár. ő azokat ismerve, fizette meg huszonöt éven át azokat a járulékokat, amelyeknek tőkeösszegét most visszaköveteli. Az egyesületek ellenőrzése tárgyában 1873. évi április hó 29-én 1394. sz. a. és az egyletek tárgyában 1875. évi május lió 2-án 1508. eln. sz. a. kibocsátott belügyminiszteri rendeletek értelmében ugyanis a kir. belügyminiszter láttamozása az egyesülés czéljának politikai és közjogi szempontból megvizsgálásán felül egyfelől a kormányzati tekintetekből ellenőrzés és a közigazgatási szempontból nyilvántartás lehetősége érdekében, másfelől visszaélések előző megeátlása végett szükséges, de éppenséggel nem zárja ki annak a lehelőségét, hogy esetről-esetre a magánjogok oltalmára hivatott biróság ne birálja fölül az alapszabályoknak, mint általános társasági szerződésnek mindama rendelkezéseit, amelyek az egyes tagok magánjogai érdekéből akár kezdetlől fogva, akár tételes szabály vagy a jogi fölfogásban a módosult életviszonyok következtében beállott gyökeres változás eredményeképen, károsoknak és azért jogi oltalomra nem alkalmasoknak bizonyulnak, anélkül, hogy ez az egyesületnek közjogi szempontból fennállhatását és állandó felügyeletét érintené. Az eddig kifejtettek következése gyanánt a felebbezési biróság Ítéletének megváltoztatásával, az alperesi arra kellett kötelezni, hogy a felperesnek kamat nélkül térítse vissza azt a 2742 K-át és 56 fillért, amely összeget a felperes a föntiek szerint elvesztett nyugdíjjogosultságának megszerzése végett az alperes pénztárába fizetett, továbbá fizesse meg az eme tőkeösszeg visszafizetésének követelheiésélől vagyis 1908. évi április hó 1. napjától járó törvényes késedelmi kamatot. * * = E nagyjelentőségű határozat szakit az eddigi birói gyakorlattal. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis érvényes a nyugdijszabályzatnak az az intézkedése, hogy ha az alkalmazott meghatározott idő előtt bocsáttatik el, vagy ha önként lép ki a szolgálatból, a nyugdíjra befizetett járulékot elveszti, ha az alkalmazott abba kétségtelenül beleegyezett. Dtár 111. f. XXII. 294. lap, Keresk. jog II. 222. — Legutóbb a Curia éles ellentétben a most közölt ítélettel (637/v. 1908.) azt is kimondta, hogy nem jogellenes a főnöknek az a fenyegetése, hogy alkalmazottját elbocsátja, ha a nyugdijszabályzatot el nem fogadja. Hiteljogi Dtár III. 41. — A közölt határozat nyitva hagyja azt a kérdést, hogy a fegyelmileg elbocsátolt tisztviselő visszakövetelheti-e befizetett nyugdíjjárulékait ellenkező nyugdijszabályzati rendelkezés ellenére ?
