Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)

Hiteljogi Döntvénytár. 91 a közadósnál történt, sem az üzlet tulajdonosa, sem más személy okszerűen nem következtethet arra, hogy a második üzleti évben a csőd kikerülhetetlen lesz, sőt (ugy a kereskedő, mint az üzletmenetébe beavatottak is) várhatták, hogy az alig megindított üzlet kedvező fejlődésnek indul. De nem lehetne az ily kereskedőt fizetésképtelennek tartani akkor sem, ha a megtámadott jogcselekmények keletkezése idejében tartozásai vagyonát már meg is haladták volna, mert túlnyomóan hitelre alapított üzlet tulajdonosa — befektetelt vagyonának csekélysége az üzletalapitás és berendezkedés terhes költségeit és a kezdet nehézségei számbavételével — még abból sem következtethet a csőd bekövetkezésére és a jövő kedvezőbb fejleményeiben bizva, folytathatta volna üzletéi anélkül, hogy őt amiatt, hogy csődöt nem kér és az üzlet rendes folyamában keletkezett tartozásait rendezi, többi hitelezői megkárosítására irányuló szándékkal jogosan illetni lehetne. Azok a bizonyítani kivánt további tények pedig, hogy a S. és T. czég közadóst tanácscsal, rábeszéléssel sőt kölcsönnel is arra birta rá, hogy húzza el az 1906. év november havában egyik hitelezője által ellene indított pert és a csőd megnyitását halogassa : a közadós kárositási szándékának megállapítására, ha a rábírás következtében ennek megfelelően járt is el, nem elégségesek, mert a dolog természetében rejlik, hogy az adós vagyoni összeomlását a rendezés reményében tőle telhetőleg akadályozni törekszik. A csődtörvény 27. §-ára alapított megtámadást illetően amiatt, hogy a közadós 1906. év július havától a csődnek 1907. évi márczius 25-ik napján történt megnyitásáig állandóan fizetésképtelen volt és hogy erről alperes megbizotijai, a S. és T. czég és ennek utján az alperes is tudomással birt, felperes a most idézett szakasz alapján sem támadhatja meg a közadósnak emiitett jogcselekményeit. Mert fizetésképtelenség, mint a közadósnak belső vagyoni viszonya nem azonos fogalom a fizetések megszüntetésével, mint oly külső jelenséggel, mely mindenki előtt felismerhetővé teszi hogy a kereskedő közadós oly állapotba jutott, melyben vagyona már összes hitelezőinek aránylagos kielégítésére szolgál, a csődtörvény 27. §-a pedig közadós jogcselekményeinek megtámadhatóságát nem ahhoz köti, hoey a jogcselekmények a fizetésképtelenség beállta után, vagy ezt megelőző 15 napon belül végeztessenek, hanem ahhoz, hogy jogcselekmények keletkezése a csődnyitási kérvény beadása, illetőleg a fizetések megszüntetése után, vagy ezt megelőző 15 napon belüi történjék. Amiből önként következik, hogy a csődtörvény 27. §-a alkalmazásánál a közadós fizetésképtelenségének jelentősége nincs. Ezt figyelembevéve és mellőzve az elsőbiróságnak e kérdés-