Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)

Hiteljogi Döntvénytár. 87 tekintélyes, az áru értékével arányban nem álló raktározási költségek merültek volna fel. Nem lehetett figyelembe venni azon kifogását sem, hogy az árverésről későn értesittetett, mert habár a KT. 347. §-a az előzetes értesítést nem is irja elő, ez az értesítés a 6. •/. alatti szerint ennek daczára megtörtént, és felperesnek az idézett §-ban előirt utólagos értesítése szintén megtörtént. Ezek alapján a rendelkező rész értelmében kellett határozni. 1910 szept, 2. 7867/910. sz. a.) A pozsonyi kir. tábla : Az elsőbiróság által megítélt 290 K-án felül még további 477 K-t itél meg a felperesnek. Indokok: A kir. tábla elfogadja az elsőbiróság azon indokait, hogy az alperes a kocsi kokszot kellő időben bocsátotta a felperes rendelkezésére, s hogy a felperes nem bizonyította, hogy a koksz szerződésszerű volt. Ellenben nem állapította meg azt, hogy alperes jogosult volt arra, hogy az árut a KT. 347. §-ának harmadik bekezdése alapján eladhassa. Ugyanis a szakértők véleményéből az derül ki, hogy a koksz, különösen amennyiben az a H. és S. tanuk által igazolt minőségű volt, a rendelkezésre bocsátás és az elárverezés közt letelt időben nem indult romlásnak, sőt az lényegesebb minőségváltozás, rosszabbodás nélkül akár egy évig elállt volna. Ily körülmények közt pedig az áru megromlásnak kitéve nem lévén, s a halasztás veszélylyel nem járván, az őrzési költség esetleges felszaporodása pedig a kényszereladást egymagában nem indokolván, az alperesnek nem volt joga az árut eladni s ha ezt tette, nem a felperes rovására tette, amiért is az alperes a koksznak vételárát megfizetni tartozik. (1911 márczius hó 15. 2540/910. sz. a.) A kir. Ouria : A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja indokolásánál íogva és azért, mert a szakértők véleményét elfogadva, a kir. Curia is megállapította, hogy a vétel tárgyát képezett pirszén, még ha szabad ég alatt a hó és eső káros befolyásának kitéve volt is, ezáltal azt az elértéktelenités veszélye oly mérvben nem fenyegette, hogy ez az árunak az alperes által indokolatlan gyorsasággal eszközölt eladását szükségessé tette ; s mert ennélfogva alperes a KT. 347. §-ának rendelkezéseit helytelenül alkalmazván, a másodbiróság helyesen állapította meg azt, hogy ez az árverés nem tekinthető a felperes terhére íoganatositottnak. = V. ö. Hiteljogi Dtár III. 100., 162., 184. V. 113. számú esetekkel és a hozzájuk irt jegyzetekkel.