Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)

VI Tartalommutaló. mázott, ki állásából önként kilép, befizetett nyugdíjjárulékaira való igényét elveszti „. „ „ „ .„. „ 161 95. A munkaadó által alkalmazottjai javára saját vagyonából és az alkal­mazottak hozzájárulásával létesített nyugdijalap a munkaadó vállalatnak nem korlátlan, hanem a nyugdijjogosultak igényei fedezetére és bizto­sitékául szolgáló tulajdona. A nyugdíjalap a munkaadó korlátlan tulaj­donába csak az azt terhelő nyugdíjigényeknek kielégítése után és pedig az ezután fenmaradó részében jut. A munkaadó tehát az alapszabály­szerűen létesített nyugdijalapot saját üzleti veszteségei fedezésére jogosan nem fordíthatja. Ehhez képest a munkaadó a jogtalanul üzleti veszte­ségekre fordított nyugdijalapot visszaállítani és alapszabályszerűen kezelni köteles .... „ _ „ .„ _ 197 96. Oly szerződéses jogviszony, mely szerint ha a munkaadó alkalmazottját ennek hibáján kívül a nyugbérre jogosító tíz év eltelte előtt bocsátja el, az alkalmazott nemcsak nyugbérhez nem juthat, hanem keresmé­nyének a nyugbéralapra visszatartott részét is csak akkor nyerheti vissza, ha a munkaadó azt saját tetszésétől függően engedélyezi, amelyben tehát az egyik fél a másik fél önkényének akként van alá­vetve, hogy a munkaképtelenség napjaiban való megélhetés biztosithatása okából befizetett összeg is a másik fél puszta önkényétől függőleg tőle elvonható: az osztó igazsággal annyira ellenkezik, hogy ahhoz a jog­szolgáltató bíróság segédkezet nem nyújthat _ 200 97. A társláda alapszabályai szerint a felmondás utján elbocsátott munkás által befizetett nyugdíjjárulékoknak a nyugdíjigények végkielégítéseképpen való visszaadása fölött a központi bizottság dönt. Ha e bizottság azok visszatérítését megtagadta: a nyugbérre jogosító tiz évet meghaladó szolgálat után elbocsátott munkás a nyugdíjjárulék visszafizetését nem követelhetheti ugyan, de keresetképtelenségének beállta esetére joga van az őt és családját alapszabályszerűen megillető nyugbérre és ellátásra 201 Kereskedelmi társaságok általában. Alkalmi egyesülés. 108. A nagyobb koczkázattal járó ügyletekre nézve létesült társulásoknál az olyan megegyezés, amely az összes veszteséget az egyesülésben részt­vevőknek csak egyikére hárítja, míg a másiknak csakis az elérhető ha­szonban való részesedési biztosítja, a kereskedelmi forgalomban az élet közönséges tapasztalatai szerint nem szokásos. Ebből a körülményből és abból, hogy az alkalmi egyesülés egyik tagja a kiadásoknak közös számlára irását nem kifogásolta, megállapittatott, hogy a felek nemcsak a nyereségnek, hanem a veszteségnek is közös viselésében megállapodtak 220 Közkereseti társaság. Társasági szerződés átruházása. 162. Ha a társasági szerződés szerint a közkereseti társaság tagjának a tár­saság vagyonából való részesedése csak valamennyi társtag beleegyezé­sével történhetik: az enélkül történt átruházás nem joghatályos: és ekként a vevő a részesedés fejében adott váltókért ellenértéket nem kapott _ „ . 309

Next

/
Thumbnails
Contents