Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) V. kötet (Budapest, 1912)
24 Hiteljogi Döntvénytár. törvény 28. §-ának 1. vagy 2. pontja alapján helyt adni nem leheteti. De a csődtörvény 27. § ának hivatalból is alkalmazandó 2. pontja alapján sem hatálytalanítható az előjegyzett zálogjog; mert a közadós nem volt kereskedő, s igy a fizetések meg vagy meg nem szüntetésének kérdése vizsgálat tárgyává nem tétetett; és mert a csődnyitási kérvény 5 hónappal később adatott be, mint amely napra alperes a zálogjognak előjegyzését kieszközölte. (1910 ápr. 27. 281/910. sz. a.) A kir. Curia: ,A másodbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. * * = V. ö. Hiteljogi Dlár I. 79., 173., II. 35., 36., III. 10., 22. sz. esetekkel és a hozzájuk irt jegyzetekkel. 14. A haszonélvezetnek, mint személyes szolgalomnak jogi természete csupán magának a jognak dologi hatályú átruházását zárja ki, a haszonélvezet gyakorlásának kötelmi hatályú átruházását nem gátolja. Ezért a közadósnak a haszonélvezeti jogra vonatkozó s a csődtörvény lll. fejezetében felsorolt jogcselekményei megtámadhatók. (Curia 1910 deczember9. 916/910. v. sz. a. IV. p. t) A debreczeni kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Téves az elsőbiróságnak az a jogi álláspontja, hogy a h—i betétben C) 1. a. a közadós javára bekeblezett haszonélvezeti jog a csődtömegbe bevonható vagyont nem képezvén, a közadósnak az a jogcselekménye, hogy tűrte, hogy az alperes követelése erejéig a javára bekebelezett haszonélvezeti jogra előjegyzési, majd pedig végrehajtási zálogjogot nyerhessen, a csődtörvény 27. §-ának 3. pontja alapján meg nem támadható. Való ugyan, hogy a haszonélvezet személyes jog s hogy az ilyen jognak a tulajdona a jogosított személyre van korlátolva, amelyet a jogosított személyétől elválasztani s végrehajtás alá vonni nem lehet ; ez azonban nem zárja ki azt, hogy maga a haszonélvezeti jog gyakorlása és az annak gyakorlásából eredő jövedelem végrehajtás alá ne vonassék. Ezen jogi álláspontnak felel meg az