Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) V. kötet (Budapest, 1912)

Hiteljogi Döntvénytár. 19 Midőn az ügylet létrejött, az 1908. évi rendes közgyűlés megtartva s az eladott papírok után az 1907. évre eső osztalék megállapítva még nem volt. Felperes az eladási ajánlat megtételekor nem kötötte ki, hogy a részvényeket az 1907. évi szelvények nélkül adja el. Ily körülmények közt, figyelemmel a szakértők véleményére, a kir. törvényszék azt az általános kereskedelmi szokás létezését tartja bizonyítottnak, hogy a részvényeknek az üzleti év befejeztével, de az osztalék megállapítása és esedékessége előtt történt eladása esetében, az eladás évét megelőző évi szelvény, külön megállapodás hiányában, a részvényekkel együtt eladottnak tekintendő, — mely szokás a budapesti áru- és értéktőzsde értéküzleti szokásai 32. §-ának intézkedésében is kifejezésre jut, melyszerint a tőzsdei papírok árfolyama a hivatalos árjegyzésekhez képest mindaddig az osztalékokkal együtt értendő, mig az illető szelvény beváltási határnapja be nem következett; figyelemmel arra, hogy a közgyűlés megtartása s az osztalék megállapítása és esedékessége előtt a szelvény a részvény alkatrészének tekintendő, felperes a vételi ügylet értelmében az eladott részvényeket az 1907-ik üzleti évre eső osztalékszelvényekkel együtt volt köteles alperesnek szolgáltatni. Minthogy azonban felperes az 1907. évi szelvényeket alperesnek átadni s igy a létrejött szerződést teljesíteni nem hajlandó, a szerződés teljesítését alperestől sem követelheti; mert a KT. 335. §-a értelmében kétoldalú szerződésnél az egyik fél csak az esetben kötelezhető a teljesítésre, ha a másik fél a maga részéről a szerződést teljesítette, illetőleg kész a teljesítésre.* Felperest alaptalan keresetével el kelleti utasítani. (1909 decz. 14. 22909/909.) A debreczeni kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyja. (1910 ápril 12. 749/910.) A kir. Ouria : A másodbiróság Ítéletét felhozott indokaiból helybenhagyja. 10. A közkereseti társaság tagjai megegyeztek abban, hogy a társaság felszámol, ha az egyik czégtag meghatározott időpontig a társasági hitelezőktől a másik czégtagot a társasági tartozások alól felmentő nyilatkozatot be nem szerez. A nyilatkozatok nem szereztettek be, de vita merült fel az iránt, hogy a 2*