Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) V. kötet (Budapest, 1912)

12 Hiteljogi Döntvénytár. indokaiból és azért, mert az elcsukott tolózár épp oly erős, mint a közönséges kulcsra járó és azzal elcsukott zár; mindkettő egyaránt csak megfelelő kulcscsal nyitható ki; aki tehát kirakat nappali elzárására közönséges kulcsra járó zár helyett tolózárt használ, és azt, mint felperes, zárva tartja, álkulcscsal való lopás esetében pusztán azárt, mert a tolózár kinyitására könnyebb álkulcsot találni, vétkes gondatlansággal nem terhelhető amiatt, hogy a közönséges kulcsra járó zár helyett a kirakatra tolózárt alkalmazott. (1910 jan. 18. 2348/909. v. sz. a.) A kir. Ouria: A másodbiróság Ítéletét indokolásánál fogva helybenhagyja. * * = V. ö. Hiteljogi Dtár IV. 175. és 176. sz. esetekkel és a hozzájuk irt jegyzetekkel. 6. Vevő megvette az eladó répatermését tiz évre, kikötve, hogy a vetéshez ő ad répamagot. Ha a vevő a répatermés átvételét és uj répamag adását megtagadja: az eladó jogosan állhat el a maga részéről is a szerződés teljesilésétöl, tehát földjének répával való bevetésétől, anélkül, hogy ennek következtében a szerződés nem teljesítése miatti kárának a vevő elleni érvényesítéséről lemondott volna. (Ouria 1910 június 7. 560/910. v. sz. a. IV. p. t.) A pécsi kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. indokok: Felperes az alperessel 1906 febr. 21-én szerződést kötött, mely szerint alperes előre megvette felperestől 1906-tól kezdve 10 egymás után következő éven át termelendő czukorrépatermését. A felperes által 1906-ban termelt répát alperes nem vette át, felperes ennek folytán kénytelen volt az alperes részére termelt ezt a répát a KT. 351. §-a szerint alperes költségére és veszélyére eladni, alperest az eladással felmerült különbözetért perelni, amely per folyamatban van. A szerződés értelmében alperes tartozott minden bevetendő hold után 18 kg. czukorrépamagot felperes rendelkezésére bocsátani, ezt azonban alperes 1907-ben megtagadta.