Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) V. kötet (Budapest, 1912)

/. Csalárd megtévesztést a saját vagy meghatalmazottja szerződési nyilatkozata érvénytelenségének okául a szerződési nyilatkozatot megtámadó fél csak agy hozhat fel sikerrel, ha a vele vagy meghatalmazottjával szerződő másik fél nyilatkozatának vagy más tényének csalárdságát, vagyis a valóságnak meg nem felelő voltát fel nem ismerte vagy fel nem ismerhette. — //. A biztosító-társaságnak az a nyilatkozata, hogy ha a biztosított nem fogadja el a felajánlott tűzkár összeget, akkor ő önként nem fizet, hanem lépjen a biztosított a per útjára : az egyezség megtámadására alkalmas jogellenes fenyegetésnek nem tekinthető. (Ouria 1910 november 29. 664/910. v. sz. a. IV. p. t.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: A keresetet elutasítja. indokok: A felperes gőzmalma tűzkár ellen az alperesnél biztosítva volt, a malom azonban 1905 május 29-én leégett. Felperes a tüzeset után küllőidre utazott s ügyeinek vitelével dr. K. és B. ügyvédeket bizta meg, azzal a korlátozással, hogy együttesen kötelesek eljárni. Alperes a kárt megbecsültette s emberei azt 196,773 K-ra tették. A felperes meghatalmazottjai dr. K. és B. a kárbecslési iratokat együttesen aláírták s csak két kifogást tettek, hogy tudniillik a felszámitásbeli avulási százalékot tulmagasnak tartják s az ügy békés befejezése érdekében arra kérik az igazgatóságot, hogy a kártérítési összeget 46,000 K val kiegészítse. A 4.7. alatti zárjegyzőkönyvet pedig azzal a megjegyzéssel írták alá, hogy: ((utalással az épületek becslésére vezetett nyilatkozatra, stb., stb. Hiteljogi Döntvénytár. V. 1