Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) V. kötet (Budapest, 1912)

Tartaiommulató. szükséges felvilágosítások a közgyűlésen, vagy ha olt megtagadtattak, a perben részére megadassanak. — IV. Szolid üzletkezelés mellett megfelelően történik a mérleg összeállítása, ha az ingatlan és berendezés beszerzési árban, az előállított árukészletek előállítási árban, félgyártmányok pedig a nyersanyag értékében vétetnek fel ... 138 1-24. Közgyűlési határozat megtámadásának joga csak azt a részvényest illeti, ki már a közgyűlési határozat meghozatalakor és a per egész folyama alatt részvényes volt. A később szerzett részvény — melynek a közgyűlés tarlásakori birtokosa megtámadási jogát nem gyakorolta — nem ad felperességet akkor sem, ha a határozat a korábbi tulajdonos állal megtámadható lett is volna. Annak bizonyítása, hogy a felperes a közgyűlés idején részvényes volt, a megtámadót terheli _ _. "237 171.1. A részvénytársasági vagyon értékét a közgyűlés szabadon mérlegeli és ha az tárgyi szempontból vitás is lehet, mindaddig nem tekinthető törvényellenesnek, amíg keresztülvitelénél a valószínűség határai betartatlak. — II. Nem törvény-, vagy alapszabályellenes a mérlegkészítésnek az a módja, hogy a részvénytársaság a követelések behajtásával árverésen megvett ingatlanokat a köveleléíek értékelése mellett nem tüntette fel külön vagyonként, mivel ezzel csak annak adott kifejezést, hogy az ingatlanokat, melyeket csupán az ezeket terhelő jelzálogi követelések mentése ozdjából foirót áiverésen \etl meg, a követelések értékénél nagyi bbra nem becsülte „. 313 172. Az, hogy a hozóit határozatok a felperesre vagy más részvényesekre nézve kárositók-e, mini a határozatok törvény- és alapszabályszerüségét nem érintő kérdés, a megtámadási per keretébe nem tartozik s a közgyűlés többségének szabályszerűen hozott határozata az esetben is érvényes, ha az a részvényesekre vagy azok egy részére nézve netán hátrányos ._. _ _ _ ._. 3lő 187.1. Sem a törvény, sem az alapszabályok nem rendelik, hogy az alapszabályok részleges módosítása esetében a módosítandó szakaszok ;i meghívóban tüzelésen megjelöllessenek. A vállalat tárgyának, a társaság üzlelkörének módosítására, kiterjesztésére vonatkozó rendelkezé- a; alapszabálymódositás keretébe tartozik. — II. Bár meg van állapítva, hogy a kezdetben határozatképes közgyűlésből utóbb nagyon sokan távoztak, a megtámadó felperest terheli annak a bizonyítása, hogy a részvényesek nem maradtak együtt határozatképes számban 338 Igazgatóság és felügyelőbizoltság. 1-23.1. A részvénytársaság (takarékpénztár) igazgatói és felügyelőbizoltsági tagjai egyetemlegesen készfizető kezességet vállaltak a felperes részéről a nevezeti takarékpénztár javára adott vállóleszámitolási hitelért mindaddig, mig a takarékpénztár az aláíróknak az ő kötelékéből történt kilépését szabályszerű czégaláirással történt levélben felperesnek be nem jelenti, továbbá míg mindama váltók, amelyek kilépésük bejelentésekor a nevezett takarékpénztár forgatmányával a felperes birtokában lesznek, teljesen ki nem egyenlitletnek és végül, mig a felperes az aláírókat a kötelezettség alól fel nem oldja. K kötelező nyilatkozatnak helyes értelme az, hogy annak aláírói a felperessel szemben addig maradnak felelősek az általa az említett takarékpénztár részére adott váltóleszámilolási hitelért, ameddig ők ama takarékpénztárnak vezetésébe befolynak és ameddig az emez időn belül történt leszámítolásból a felperesnek követelései lesznek „ _ 1L _ _ 234 138. Ellenkező alapszabályi rendelkezés hiányában a felügyelő-bizottsági tag állásáról bármikor lemondhat és megállapított tiszteletdíjának a tényU irr~