Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) V. kötet (Budapest, 1912)

V1H Tartalommutató. lezőktől a másik czégtagot a társasági tartozások alól felmentő nyilatkozatot be nem szerez. A nyilatkozatok nem szereztettek be, de vita merült fel az iránt, hogy a kiegyenlítést a másik czégtag akadályozta-e meg azzal, hogy a társasági könyveket a kötelezett társlag elől elzárta. Vitás lévén, hogy a létrejött egyezség alapján a felszámolásnak egyáltalában van-e helye: a felszámolás perenkivüli uton nem mondható ki 19 11. Sem a KT., sem a kereskedelmi eljárást szabályozó igazságügyi miniszteri rendelet nem tartalmaz oly parancsoló intézkedést, mely a felszámolók kirendelésének kérdését kizárólag a perenkivüli eljárásra utasítaná. Ily parancsoló rendelkezés hiányában nincs törvényes akadálya annak, hogy ez a kérdés a társaság feloszlása iránti perben tárgyaliassék és elbiráltassék _ . _ „ „ _ „ _ „ ~_ 21 42. A feloszlott közkereseti társaság egyik tagja kötelezettséget vállalt, hogy a másik örököseinek mindaddig havi tartásdijat fizet, mig az örökhagyó üzletrésze teljesen kiszolgáltatva nincs. A felszámolás befejezését egy kétes kimenetelű perrel érvényesíthető követelés gátolja. Kimondatott, hogy az üzlelrészkövelelés e kétes követelésre való tekintet nélkül állapítandó meg és bizonyítandó, hogy ez ki van-e fizetve .... „„ .... 75 Vagyon elkülönítés csődben. 166. Aki oly kikötéssel ad át pénzt valamely czégnek, hogy ő a czégnek sem bel-, sem kültagjává nem vált, annak kötelezettségeiért harmadik személyekkel szemben felelősséggel nem tartozik s befektetett tőkéje tekintetében a czéggel szemben hitelezőnek tekintendő: csak hitelezési ügyletet kötött és nem lépeti a czégge! magánjogi egyesülésre, következésképp annak csődjében vagyonelkülönilést nem követelhet „. .. 305 Részvénytársaság. Részvényjegyzés és befizetési kötelezettség-átruházás. 37.1. A névre szóló részvényt nem teszi bemutatóra szólóvá az, hogy a teljes befizetésig előmutatóra szóló részjegyek állíttatnak ki. — II. A részvényest a KT. 168., 169. §-ai szerint az egész névérték befizetése iránt terhelő kötelezettség alól, — ha a részvények bemutatóra szólnak s igy a KT. 173. §-a alkalmazást nem nyerhet is, — a mentesülésnek csupán akkor van helye, midőn a részvényes fizetési kötelezettsége akár az által, hogy a részvényt másra átruházta, akár részvényesi jogának a fizetési mulasztás folytán alapszabályi intézkedésből folyó megsemmisítése következtében megszűnik _ „ _ .„ 66 71.1. A KT. 168. §-a nem zárja ki azt, hogy az alapszabályokban a részvények névértékének szolgáltatásán kivül a részvényeseket a társasággal szemben terhelő egyéb kötelezettség — pl. szeszszállitási kötelezettség — kiköllessék. — II. Az alapszabályok érvényesen köthetik a részvények birtokát és azoknak a társasággal szemben joghatályos átruházását feltételekhez, pl. bizonyos mennyiségű szeszkontingens megszerzéséhez .~ .„ „.. 133 174 Ha valaki több részvényt jegyez, és a KT. 151. §-ában megkívánt 10 %-ra egy bizonyos összeget befizet, mely azonban a jegyzett részvények számának nem megfelelő: az egész részvényjegyzés semmis, hacsak az nem nyer igazolást, hogy a részvényaláiró kifejezetten csupán olyan számú részvényre fizetett be, amelyekre eső tiz százaléknak ez a befizetett összeg megfelel .... „ _ .„ „ „ _ 318