Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) V. kötet (Budapest, 1912)

82 Hiteljogi Döntvénytár. Felperes tagadta, hogy a serlések elhullását sómérgezés okozta s hogy a só nála került azok gyomrába. A m—i állatorvos a bonczolt sertéseknél tüdővizenyőt, a tüdőben bővérüséget talált s az elhullás okául fulladást állapított meg s tanuként kihallgatva vallotta, hogy a fulladást nem külső ok idézte elő s az származhatott sóval etetés folytán is; a Bécs­ben elhullottaknál a hivatalos állatorvosi vizsgálat bélgyulladást konstatált és egy sertésnek belei vegyi vizsgálat alá vétetvén, a vizsgálat a gyomorban abnormális magas sótartalmat talált. Döntés tárgyát tehát az képezi, hogy a sertések elhullásá­nak mi volt az oka s ha sómérgezés folytán következett be, mi­kor került a só a sertések gyomrába ? A tanuk azt vallották, hogy a sertések a lemázsálást meg­előző napon darával lettek etetve, de sót sem akkor, sem ezt megelőzőleg hosszabb idővel nem kaptak. A szakértők egyhangúlag előadták, hogy a sómérgezés jelen­ségei, röviddel a só felvétele után jelentkeznek. Tekintve pedig, hogy a sertések szept. 25-én lettek fel­peresnél lemázsálva, az előző napi etetéskor pedig sót nem kap­tak, lemázsálás után pedig felperesnek sem érdekében, sem mód­jában nem állott a sertéseknek sót adni, ha pedig a lemázsálás előtt két nappal adott volna sót nekik, ennek jelenségei a szak­értők szerint a vasúti berakáskor okvetlenül jelentkeztek volna, ily jelenségeket azonban a jelen volt állatorvos nem észlelt, holott mint szakértő, jelentkezés esetében azokat okvetlenül észlelte volna : azok alapján a kir. törvényszék megállapítja, hogy ha a sertések tényleg sómérgezés következtében hullottak volna is el, a mérgezést okozó sót nem a felperesnél vették magukhoz. De a kir. törvényszék azt sem látja beigazolva, hogy az elhullást sómérgezés okozta ; mert igaz ugyan, hogy a vegyi vizsgálat abnormális 6 10 gr. sómennyiséget talált a vizsgált egy sertés gyomrában, s hogy a sertések Bécsbe érkeztükkor nagyon szomjasak voltak, ez az utóbbi körülmény nem a só­mérgezés jelenségének, hanem inkább a hosszú ut fáradalmai természetes következményének tekintendő, mert ha nem is telje­sen kihizott, de a hízásnak oly stádiumában levő sertésekről van szó, melyeket a több napig tartó hosszú ut fáradalmai el­csigáztak, s mert a szakértők szerint sómérgezést 125 gr. sónak egyszerre való felvétele okoz, ezek alapján a szakértőknek az a véleménye volt valónak veendő, hogy a sertések tömeges elhullásának nem sómérgezés, hanem fulladás volt az oka. Meg kellelt ezt állapítani annak daczára is, hogy a sertések túl­zsúfolva nem voltak, s hogy a B. és M be érkezéskor tulmeleg nem volt.

Next

/
Thumbnails
Contents