Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) V. kötet (Budapest, 1912)

72 Hitetjogi Döntvénytár. Az alperesi alapszabályok 19. §-a szavazati joggal bírónak azon részvényeseket mondja, akik a közgyűlést megelőzően három hóval a részvénykönyvben bevezetve vannak és részvényeiket az e §-ban meghatározott időben és helyen letétbe helyezték. A tanácskozásban való részvételre nézve pedig a 23. §. az ilyen részvényesnek enged minden tárgyhoz kétszeri hozzászólási jogot. Minthogy a KT. korlátlanul az alapszabályokra bizza a közgyűlés tanácskozási rendjének megállapítását, az alapszabályoknak az a rendelkezése, hogy a felszólalási jog csak a 19. § ban megjelölt részvényeseket illeti meg, joghatálylyal bir. Minthogy pedig felperes részvényeit az alapszabályok 19. §-ában irt helyen és időben nem tette le, felperest a -közgyűlésen nemcsak szavazati, de még inditványozási jog sem illette meg, s ekként a közgyűlési határozatok azon alapon, hogy felperestől a közgyűlés elnöke a szót megvonta s indítványait tárgyalásra sem bocsátotta, a KT. 174. §-a alapján felperes részéről meg nem támadhatók. Az inditványozási és szavazati jog gyakorlásának szempontjából közömbös az, hogy miután felperes részvényeit épp alperes vétette bűnügyi zárlat alá és részvényei jelenleg is a büntető bíróságnál vannak, mert az érintett jog gyakorolhatásánál nem az igazgatósági tagoknak a részvények hollétéről való tudomása, hanem az a tény döntő, hogy a részvények az alapszabály 19. §-ban irt helyen és időben valósággal letétettek e, vagy sem. (1909 nov. 16. 14,663/909.) A kolozsvári kir. tábla: Az elsőbiróság íteletét indokaiból is azért is helybenhagyja, mert felperesnek módjában állott a büntető bíróságnál kérni, hogy részvényei, miután azok bűnügyi zárlat alatt vannak, részvényesi jogának gyakorlása végett, az alapszabályoknak megfelelőleg a közgyűlésre bemutattassanak, amint az a korábbi közgyűlésen történt, ezt azonban nem tette. (1910 márcz. 15. 128/910.) A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja az elsőbiróság Ítéletéből felhívott indokokból és azért, mert nem állapitható meg, hogy az alperesnek jogellenes eljárása szolgáltatott volna okot arra, hogy a felperes az alapszabályok 19. §-ában a részvények előzetes letételére vonatkozóan foglalt rendelkezésnek eleget nem tehetett. * * = A közgyűlésen hozott egyhangú határozat nem szavazóképes részvényesek szavazása miatt meg nem semmisíthető, Curia 890/1904, Keresk. Jog. III. 17. Szótöbbséggel hozott határozat csak annyiban, amennyiben a jogosulatlan szavazatok számuknál fogva a választás eredményét befolyásolva, azt kétségessé teszik. Dtár III. f. XII. 342. lap.