Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) V. kötet (Budapest, 1912)

Hiteljogi Döntvénytár. 85 nem bizonyítják azl, hogy a váltó mily czélból, tehát a felebbezések visszavonásáért fizetendő összegek biztositásául-e, vagy miért és mily leltétel mellett adatott felperesnek, sőt közvetlen tudomásuk sincs, hogy alperes váltót adott felperesnek ; figyelemmel arra, hogy a váltóbirtokos a követelés jogczimét kimulatni nem köteles, hanem alperest terheli a bizonyítás a tekintetben, hogy mily feltételek mellett adla a váltót s hogy ellenértéket nem kapott, azonban alperesnek kifogásait bizonyítani nem sikerült: a sommás végzést hatályában fentartani stb. kellett. (1909 nov. 2. 10,430/909. sz. a.) A marosvásárhelyi kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja s a felperest keresetével elutasítja. Indokok: L. V. lanu vallotta, hogy felperes az úrbéri ügyben hozott ítélet elleni felebbezések visszavonásáért a felebbezőknek pénzt adott s maga felperes mondotta, hogy a íelebbezés visszavonásáért fizetendő összegekhez érdekeltsége arányában a többi közt alperes is hozzá fog járulni. Sz. Z. tanú felperestől hallotta, hogy a felebbezés visszavonásáért fizetendő összeg biztosítására a többi közt alperes is adott felperesnek 3000 K-ás bianco váltót, melyről felperes ugy nyilatkozott, hogy azt a többi e czélra kapott váltóval együtt a gy—i banknál fogja elhelyezni s kijelentette, hogy e váltók, köztük alperes 3000 K-ás váltója is csak biztosítékul szolgálnak s e váltókra mindegyik biztosítékot adó csak majd a leszámolás megtörténte után s csak annyit fog fizetni, amennyi az érdekeltség alapul vételével megejtendő leszámolás szerint fizetendő lesz. A kir. tábla tehát bizonyítottnak fogadja el, hogy alperes a felperesnek 3000 K-ás váltót adott biztosítékul azon czélra, hogy az úrbéri Ítélet elleni felebbezések visszavonásáért alperes hozzájárulásával a felebbezőknek felperes által fizetendő összegre nézve felperes biztosítva legyen; ez a biztosítéki váltó azonban megállapodás szerint alperes ellenében a felperes által csak a leszámolás megejtése után és azon összeg erejéig lesz érvényesíthető, amennyi a felperes által fizetett összegből az érdekeltség arányában alperesre esik; felperes nem is állítja, hogy alperessel már elszámolt volna, hogy alperes a leszámolás eredményeképp tartozna a váltó összegével: a bizonyítottnak talált tényállás mellett tehát keresete alaptalan. (1910 * márczius 22, 658/910. sz. a.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. * ¥ = V. ö. 28. sz. a. közölt esettel, ahhoz ad III. alatt irt jegyzettel.